Állami
Horgász Vizsga kidolgozott tételsor és
segítségek a vizsgához
1.
Tételsor
1.
Horgászatra
jogosító okmányok
Horgászni
annak van joga,
aki rendelkezik az adott naptári évre
érvényes állami
horgászjeggyel és az
adott vízterületre szóló
területi
engedéllyel. Köteles magánál
tartani ezen
okmányokat horgászat közben, valamint a
fogási naplót és azokat a
halászati őr,
a halászati, a természetvédelmi
és
rendőrhatóság
képviselőjének
felhívására
átadni. Állami horgászjegyet az a
személy
kaphat, aki rendelkezik
horgászvizsgával vagy az előző évi
horgászjegyét bemutatja,
horgászszervezeti
tagságát igazolja és a
fogási
naplóját leadja.
2.
Mit
jelent a belterjes víz fogalma?
Intenzív
víz. Erősen telepített
vízterület, pl ilyenek a fizetős
horgásztavak.
3.
Orsó
Az
orsó a
horgászzsinór
tárolásán kívül
fontos szerepet
játszik a horogra akadt hal partra
juttatásánál
is. Vannak tároló és
multiplikátoros
(forgódobos), valamint zártdobú
és
peremfutó (álló dobú)
orsók. A
jó orsó golyóscsapágyazott
műszer. Legyen
az
orsóhoz pótdob, úgy
vékonyabb és
vastagabb zsinórt is használhatunk. Az
orsó
lelke a fék. A peremfutó orsó
forradalmasította a horgászatot, mivel a horgot
vagy villantót nagy távolságokra lehet
bedobni.
Megakadályozza az önműködő
fékberendezés a zsinór
szakadását.
Dobás előtt felnyitjuk a felkapókart,
miközben a zsinórt ujjunkkal megakasztjuk. A
dobás
pillanatában a zsinórt
elengedjük, mely a párhuzamos dobról
lepereg. A
vízbeérésekor a forgató
kart
előre hajtjuk, amikor a felkapókar elkapja a
zsinórt
és a forgócsésze
forgásával a dobra tekercseli. A
horgászat
megkezdése előtt a fékjét
úgy
beállítni, hogy a hal váratlan erős
kirohanása esetén a zsinór el ne
szakadjon.
Jól beszabályozott fékkel,
akadálymentes
vízen, körültekintő
fárasztással
szinte minden méretű hal kifogható
aránylag
vékony zsinórral.
4.
Úszózás
Az
úszós
horgászat lehetővé teszi, hogy a csalit a
felszíntől a fenékig bármely
vízrétegben felkínáljuk az
ott élő
halaknak. A csali kijutatását, megfelelő
helyen tartását a zsinórra
rögzített
vagy annak egy bizonyos szakaszán mozgó
úszóval oldjuk meg, amely a hal
kapását
hivatott jelezni. A folyóvízi
úszók
lefelé keskenyednek és egy pontban
nehézkeltek. Az
állóvízi úszók
az ereszték
hosszán elosztjuk az ólmozást.
Karcsúbbak a
folyóvízieknél és a
balsatest
teljesen a víz alá merül és a
fenék
közelében lebeg. Élő kishalas csalizott
úszós szereléket gyakran
használnak
ragadozó halak (csuka és fogassüllő)
fogására is.
5.
A
pisztrángok jellemzése
Sebes
pisztráng:Tipikus
élőhelye a búvóhelyekben gazdag,
oxigén
dús, és tiszta vizű hűvös hegyi
patakok képezik. Csak állati
táplálékot fogyaszt:
rovarlárva,
vízre hulló
rovar, rákocskákat és kisebb halakat.
Kevés
víz felel meg az igényeinek.
Horgászható legyezéssel,
pergetéssel,
apró körbeforgó villantóval
esetleg
kisebb támolygó villantóval.
Könnyen
összetéveszthető a
szivárványos
pisztránggal. Ha a farok úszón fekete
foltokat
látunk az egyértelműen
szivárványos pisztráng. Ha nincsenek
foltok a
farok úszón, akkor a test
színezetét jobban szemügyre kell venni.
A sebes
pisztráng testén piros, barna
és fekete pettyek egyaránt
megtalálható,
egy részüket világos gyűrű veszi
körül.
Tilalmi
időszak:
október 1. – december 31.
Legkisebb
kifogható méret: 22 cm
Szivárványos
pisztráng:
Hasonló igényű és
táplálkozású faj, de
néhány
víztárózóban és
kavicsbányatóban is
megtálalható.
Horgászata ugyanaz. Egyes
vizeken rendelhetnek el fogási tilalmat.
Legkisebb
kifogható méret: 22 cm
„Sebes
pisztráng: Lazac félék
családjából származik, fő
jegye a többszörös ragadozó
fogazat,
kevésbé hasított a
kormányúszó, a farok
úszó és háton
található
járulékos
zsírúszók, feje
aránylag nagy, testhossz
1/5-de, szájzuga a szem hátsó
széléig ér, színe
változatos,
pikellyei aprók
Szivárványos
pisztráng: Teste nyúltabb, háta
kékesszürke,
oldala zöldes árnyalatú ezüst,
egészteste a has kivételével, fekete
foltokkal
tarkított.”
2.
Tételsor
1.
Ki kaphat
területi engedélyt?
A
halfogására jogosító
alapvető okmány a területi engedély,
amelyet az
adott vízterület jogosultja
adja ki. A területi engedélyt a jogosult legfeljebb
egy
naptári évre adhatja
ki, de vannak rövidebb
érvényességű –
heti, napi – engedélyek is. Területi
engedélynek tekinthető a bérhorgászati
szolgáltatást
kínáló tavaknál
kiadott
napijegy vagy belépőjegy is, amik csak állami
horgászjegy birtokában
válthatók
ki. A jogosult a területi engedély
kiadásával
egyidejűleg fogási naplót is átad
a horgásznak, aki a horgászat
befejezése
után naponta köteles abba bejegyezni
halfajonként az aznap kifogott mennyiséget. A
fogási naplót, a tárgy évet
követő év január 10. napjáig
köteles
leadni a jogosultnak.
2.
Mit
jelent a tiltott horgászeszközök,
módszerek megnevezése?
Állami
horgászjegy területi
engedély birtokában legfeljebb két
bottal
horgászhatunk, úgy hogy egy
készségen
3 horognál több nem lehet. A csali hal
fogására használt
készség is
beleszámít.
Az 1 m2-nél
nagyobb csalifogó háló
használata. A
használható horgász
eszközöket
miniszteri
rendelet határozza meg. Az adott területre
érvényes halgazdálkodási
terv
szigorítást nem tartalmazhat, de
enyhébb
előírást nem. A korlátozást
a területi
engedélyen fel kell tüntetni.
„Gereblyéző
horgászat (3 horog van rajta), 3 vagy több horog
használata, halász eszközök
használata (áram, háló 1x1
m felett,) „
3.
Horgász
zsinór
A
horgászzsinór közismert
neve a damil a felszerelés
legérzékenyebb eleme.
Minőségének meghatározói a
szakítószilárdság,
rugalmasság, a
csomótűrés és felület
fényessége. A zsinór
akár 10%-ával megnyúlhat, de 20%-os
nyúlás felett már szakad. A
zsinór
csavarodását a körforgó
villantó vagy
az etetőkosaras vontatása okozza.
Egyetlen csomó a
szakítószilárdságot
25-30 %-al, a rossz csomó esetén 40 %-al
csökkenti. A különösen erős
halaknál
(márna, amúr) az + 10 %-os
átmérő
növelés
indokolt, de nádasban történő
horgászásnál a dupla
vastagságú
damil is
indokolt.
„A
zsinórokat átmérőjük szerint
lehet osztályozni. Általában 0,10-0,70
mm-ig
terjednek. A mindennapi használatban a tizedes jelet
elhagyjuk, így a 0,10 mm
zsinórt tízesnek
hívjuk. Átmérő
növekedéssel nő a
teherbírásuk. A lágyabb
zsinórok jobban
használhatók, mivel ritkábban okoznak
gubancolódást. Peremfutó
orsókra
vékony
zsinór való. Vastagabb zsinórok
tároló orsókra valók.
„Az
eredményes horgászat
érdekében, észszerűen minél
vékonyabb zsinórt használjunk A
zsinórvezető
gyűrűk, elkoptatják, megnyúlik, anyaga
elöregszik. A
puhább vezetőgyűrűkbe
vájat keletkezhet, amik még jobban
koptatják a
zsinórt. Ezért szükséges
gyakran
vizsgálni a vezetőgyűrűket valamint a zsinórokat.
Az 1-3 méter
zsinór viselődik
meg könnyedén, így ezek
levágása
időnként célszerű. A zsinór legjobb
karbantartás módja, hogy a dobon lévő
zsinórkészlet teljes
megfordítása és
úgy
tekerjük vissza, hogy a használt vége
kerüljön alulra. „
4.
Műcsalik
A
műcsalik
különféle
vízilények színét,
mozgását
utánozzák, de főleg ragadozó halak
rezgésérzékelő
szervére apellálnak.
Készülnek fémből,
fából, gumiból és
műanyagból.
A körbeforgó
villantólényege,
hogy egy tengelyen ovális fémkanál
forog, a
vontatás keltette áramlás
hatására. Többnyire a felszín
közelében élő ragadozóhalakra
körforgóval (csuka,
domolykó, balin).
A
támolygó
villantóáramvonalasra
vágott, ívben hajló, színes
fémlemez. Mozgása az imbolygó,
kába
kishalat utánozza.
A
wobbler
fából vagy
műanyagból készült
halutánzat. Egy-,
két- és háromtestűek,
tagonként
arányos
nagyságú hármashoroggal szerelve. Az
elejükön lévő torlólemez a
víz
alá, a
balsafa test felfelé kényszeríti a
wobblert,
hatások eredője ficánkolás.
A
twistert magyarul
tekergőnek nevezhetnénk. Horoggal
egybeöntött, színes ólom a
fejük, a testük és
farkuk pedig elasztikus szilikon kaucsuk.
A
műlégy elsősorban
a pisztráng és balin horgászok
kelléktárába tartozik.
„Különböző
műcsalik: szivarólom (horgos), jig műcsali,
mormiskázó villantó
(lékhorgászat),
pilker műcsali (tengeri horgászat)”
5.
Pergetés
A
fenekezéssel
és az
úszózással szemben a
peregetés nem univerzális módszer,
ugyanis csak a ragadozó
halfajok horgászatánál
alkalmazzák. A módszer lényege a
műcsali (villantó)
folyamatos dobása, majd vontatása oly
módon, hogy a ragadozó halat
megtaláljuk
és kapásra ingereljük. A
pergetésnél legalább 0,25-ös
damilt használjunk. A
műcsalit a bot és az orsó
segítségével folyamatosan vagy
szakaszosan mozgatjuk.
Lehetőség szerint utánozzuk a vízben
mozgó kishalakat, elkerülve a mederben
lévő akadályokat.
„A
ragadozó
halak egyik legeredményesebb és legsportszerűbb
horgászat. Kishalat utánzó
műcsalit rugalmas botra, peremfutó orsóra
és vékony zsinórral nagy
távolságra
veti ki.”
6.
Csuka
Inkább
az
állóvizekre jellemző halfaj, amely a
folyóvizekben
csak a sodrástól mentes
szélvizekben található meg.
Különösen kedveli a kisebb,
növényzettel
sűrűn
benőtt tavakat és
víztározókat. A nagyobb
tavakban, a parti zónában él. Tipikus
ragadozó. Minden olyan halfajt elfogyaszt, amelyhez
hozzájut. Egyik
legkeresettebb és legismertebb sport halunk.
Horgászható a
különböző
műcsalikkal ellátott pergetéssel és az
élő
hallal csalizott úszós
készséggel
is. Valamennyi módszernél erős
felszerelésre van
szükség a megakasztott csuka
kemény védekezése miatt és
a tipikus
élőhelyeken az elakadás gyakori
veszélye
miatt is. A horog eltávolítása
óvatosságot igényel, mert a csuka
fogazata
fájó
sérülést tud okozni.
Tilalmi
időszak: február 15. – március 31.
Legkisebb
fogható méret: 40 cm
„Teste
hosszúkás és oldalról
kissé
lapított. Feje lapos, kacsacsőre emlékeztet.
Testét
apró pikkelyek borítják.
Háta
szürkészöld, oldalai
világosabbak és
márványozottan tarkák. Hasa
fehéres,
úszója tarka.
Szájnyílása
szélesen
bevágott, olyan széles, mint a fej.
Alsó
állkapcsa kicsit túl ér a felsőn.
Alsó
állkapcsában kampófogak helyezkednek
el. Szeme
nagy. Színe a környezethez alkalmazkodik.
Igen korán, már
február-márciusban
ívnak. Mindenhol előfordul, csak hideg vizű
és gyors folyású patakokban nem fordul
elő.
Nála kisebb halakkal táplálkozik.
De saját társai is
táplálékává
válhat.”
Lap teteje
3.
Tételsor
1.
Milyen
okiratok kellenek a horgászáshoz? (Milyen
feltételek mellett lehet a vízparton
tartózkodni?)
2.
Felmentést
tilalom alól az egyesület adhat-e?
Tilalom
alóli
felmentést csak a saját kezelésű
vizeire adhat, a megyei halászati felügyelő
egyetértésével.
3.
Kapásjelzők,
úszók
Jelzik,
hogy a
zsákmány
megérkezett, a csalétek a benne rejtőző horoggal
a
szájában van és elindult
vele. A kapásjelzőt fenekező
horgászatnál
használjuk. Léteznek gyári
kapásjelzők, de használhatunk
uszadékfát
vagy nádat is. Az úszó is
kapásjelző,
de nem a bot közelében, hanem a horog felett
található. Valamint a horgot a
megfelelő vízmélységben tartsa.
Folyóvízieknél és az
önsúlyosoknál egy-
(rögzített), az
állóvízi
úszóknál pedig kétpontos
rögzítés (csúszós)
dívik.
4.
Íz- és
etető anyagok
Aranyszabály:
az
etetőanyag
soha ne legyen egyillatú, hanem illatok
keverékével kínáljuk a
halaknak. Csak
ha tudjuk, melyik hal a dominál a horgászhelyen,
annak kedvence emelkedjék ki
valamilyen illat kompozícióból.
Szoktató
etetés: Állandó
horgászhelyünkön
ajánlott, amely végezhető
szemestakarmánnyal
(búza, kukorica) is.
Csalogató
etetés: Alkalmi horgászhelyünkre
terelhetjük vele halakat. Ilyenkor jó
minőségű
gyári etetőanyagot használjunk.
Helyben
tartó
etetés: Ezt a horgászat során
folyamatosan végezni kell.
A horogra
mindig értékesebb, a halak
számára
vonzóbb csali kerüljön, mint a
csalogatásra
használt anyag. Ha áztatott kukorica az etető
anyag,
konzerv kukorica kerüljön
a horogra. A halászati hatóság
etetési
tilalmat rendelhet el. A vizet és
környezetét nem veszélyeztetheti
és
szennyezheti.
5.
Mártogatás
A
fenekezés
és a pergetés
közötti, átmeneti jellegű
módszer.
Kőhányásoknál, mély,
akadós
vízszakaszokon
alkalmazzák, leginkább fogassüllő
horgászatára. A módszer
lényege, hogy a
csalihal vagy halszelet emelgetése,
süllyesztése,
úsztatása akadós terepen,
ahol a zsákmányra váró
ragadozót
megkeressük, és kapásra
ingereljük.
6.
Amúr,
növényevő halak
Síkvidéki
folyókban,
csatornában, holtágakban
általánosan
elterjedt. Zárt állóvizekben csak
telepítés által
található meg.
Tápláléka a magasabb rendű
növények,
főleg
hínárfélék
alkotják, de a
gerinctelen állatokat is elfogyasztja. Csalizása
kukorica és burgonyával eredményes.
Csak erős
felszereléssel fogható
eredményesen, mert nagyon erősen védekezik.
Hengeres
teste, széles homloka,
alacsonyan elhelyezkedő szemek. A domolykó
hasonlít
legjobban. Az amúr úszói
egyenletesen szürkés színűek, s egyik
úszója sem vörhenyes, valamint nincs
bajusza.
Legkisebb
fogható
méret: 40 cm
Lap teteje
4.
Tételsor
1.
Mit
jelent a területi korlátozás?
Horgászni
olyan vízterületen szabad, amelyre
érvényes
területi engedélyével (éves,
heti,
napijegy) rendelkezünk. A területi
engedélyen
felsorolják, hogy mely víz
területekre érvényes vagy azt jelzik,
hogy mely
vízterületek
látogatására nem
jogosít (országos jegyek).
2.
Hogyan
kell értelmezni a tilalmi idő kezdetét
és végét?
A
tilalmi időszakok a
legáltalánosabban alkalmazott
halvédelmi intézkedése. A tilalmi
időszakok
országos érvényűek, de a megyei
halászati felügyelőnek lehetősége van
azokat
egyes vízterületekre
módosítani. A fogási tilalom az első
nap 0 órával kezdőik
és az utolsó nap 24
órájával végződik. Ha az
első vagy az utolsó nap szombat
vagy munkaszüneti nap, akkor a tilalom első napja a
következő munkanapra esik,
ha pedig az utolsó napja, akkor a megelőző munkanapon
végződik.
A
tilalmi időszakok az
ingatlan nyilvántartásban bejegyzett halastavakra
nem vonatkozik.
3.
Önetető
Etetőkosár:
spirális
alakban drót van hajlítva, réz
csőhöz
rögzítve, etetőanyag a drótok
közé.
Hosszanti
bordás etetőkosár: Az
ólomtuskók
közép hosszanti irányban
rögzítik a
drótokat.
De van fröccsöntött változata is.
Műanyag
tégelybe lyukakat fúrnak. Eleven
férgeket, gilisztát, csontkukacot raknak az
edénybe. Vízbe érve
kimásznak és mozgásukkal
csalogatják a halat a horog
közelébe.
A
legtöbb
önetető ólommal egybeöntve
készül.
4.
Egyéb
csali anyagok
Fő
csalianyagok:
légylárva
(csontkukac), giliszta, pióca, nadály, csiga,
kagyló, mezei tücsök, szöcske,
lótücsök (lótetű), lisztkukac,
kukorica, burgonya, magvak, gyümölcsök,
kenyér
pufi, bojli.
Egyéb
csalik: sajt,
felvágott, szalonna, kolbász (1 cm
kockára vágva)
Sajt és nyers
kolbász =
márnára
Sózatlan szalonna =
padurcra
5.
Legyezés
A
legyező horgászat
lényege
rovarok vagy utánzataik mozgatása a
víz felszínén vagy közvetlen
az alatt. A
hegyi patakokban pisztráng félék
fogására alkalmas. De domolykó
és egyes
keszegfélék is foghatók vele. Itthon
sajátos legyező módszer alakult a balin
fogására. Lényege a zsinór
végére hármas horoggal felszerelt
szivarólom,
valamint 40-40 dm-re kötött 10-15 cm
előkére műlégy.
„Hosszú,
vékony előkére szerelt súlytalan
műlegyet nagy
önsúlyú, különleges
legyező
zsinórra vetjük a víz
felszínre és ott
táncoltatva ingereljük a vízbe
hulló
rovarokra leskelődő ragadozó halakat. A legnagyobb
gyakorlatot
kívánó
horgászati mód. A legyezéshez
2,40-2,70
méteres rugalmas bot és legyező
(tároló) orsó
szükséges. Fontos a
felszerelés összhangja. Meg van adva, hogy
egyes botokhoz milyen legyező zsinór
szükséges.”
6.
Ponty
Az
egész
Földön
legszélesebb körben elterjedt
édesvízi
halfaj. Élőhelye: sekélyvizű tavak,
holtágak, folyók középső
és
alsó szakaszának
mellékágai,
kiöntései. Telepítések
következtében olyan helyeken is amik nem felelnek
meg
igényeinek , de itt nem
szaporodik. Mindenhol megtalálható,
kivéve a hegyi
patakok, és a gyorsfolyású
folyószakaszok. Mindenevő, rákocskák,
rovarlárvák, és puhatestűk, amiket a
vízfenéken gyűjtöget.
Úszó- és
fenekező horgászat, növényi eredetű
csalival.
Terepviszonytól függ, hogy melyik
módszer jobb.
Pikkelyes, a szája körül négy
bajusszál van, a kárásznak meg egy se.
Fontos a
szoktató és a csalogató
etetés.
Tilalmi
időszak:
május 2.
– június 15.
Legkisebb
kifogható
méret:
30 cm
„Ez
mellett
nagy
mennyiségben szaporítható.
Szája
közepes nagyságú, felső
szájnyillás
szélén két
hosszú és két rövid
tapogató
ízlelő bajuszszál helyezkedik el.
Az
úszók közül
a hátúszó és a farok alatti
úszó első sugara kemény csontos
és
fűrészes szélű.
Vizeinkben
fogható pontyok alakja pikkelyezettsége
színe és növekedési
üteme annyira
változatos, hogy joggal beszélhetünk
különböző
pontyfajtákról. Az alak
szempontjából három ponty
fajtáról beszélünk
( nyurgaponty, tőponty, és a nemesponty ) A nemesponty lehet
(pikkelyes
nemes ponty, hátpikkelysoros tükrös ponty,
bőrponty)
Szaporodása
ivása sekély szélvizekben, ha a
vízfok
eléri a 17 C-fokot már április
végén
elkezdődhet.
Táplálkozása:
Ivadék korában lebegő apró
állati
szervezetek, kerekes férgek, kandicsrák,
vízibolha stb. Második
nyártól
főtápláléka a partközeli
vizeken és a
nyílt víz
iszapjában, nagy tömegben tenyésző
rovarálca,
csigák, kagylók főként
vándorkagylók, giliszták,
kérészálcák stb. A
táplálkozása nagyban függ a
víz
hőfokától, oxigén
tartalmától,
időjárási frontok
átvonulásától és
a
napszaktól.”
Lap teteje
5.
Tételsor
1.
Tiltott
módszerek
A
robbanó és mérgező anyagok, a
szúrószerszámok és a
váltóáramú
használata, valamint a gereblyéző
horgászati
módszer.
2.
Darabszám
korlátozást hogyan kell értelmezni?
A
mérettilalommal védett nemes
halfajokból naponta összesen 5 db-ot foghatunk ki
úgy hogy az azonos fajú halak
száma nem
lehet több 3 db-nál. Sajátos
szabályozás vonatkozik a kősüllőre,
amelyből
naponta 3 kg
fogható.
Egyéb
halfajokból, amelyeket a mérettilalom nem
véd naponta 10 kg fogható. Amellyel a 10
kg-os határt átlépi, azt megtarthatja,
de azon a napon többet nem foghat azon
halakból, amelyeket a
méretkorlátozás nem véd. A
mennyiségi korlátozás a
halastavakra nem vonatkozik. Az ott kifogható
halmennyiséget a tulajdonos
szabályozza. Bizonyos területeken az
országosnál szigorúbb
mennyiségi
korlátozás lehet érvényben.
A horgászversenyek időtartamára nem vonatkozik.
Mindig az utólag halat kell vissza jutatni
életelemébe.
3.
Ólom
Nem
csak
az öntetők nehézkelése van
ólomból,
hanem a horgászatnál valamennyi
nehezék.
Mivel igen nagy fajsúlyú. A
környezetvédelem
miatt már műanyag burkolattal is
be szokták vonni.
Segítségükkel juttatjuk el
nagy távolságra a felcsalizott, s
az itt megülve, helyben is tartja a szereléket.
Úszó
kiegyensúlyozásához
használjuk.
Tavakon
gömb formájú ólmokat,
míg a
folyókon inkább
szögletes ólmokat használunk, hogy
megakadjon a
fenék egyenetlenségeiben. Ha
tovább sodródás a cél,
akkor gömb
ólmot kell használni. Kisebb
sörét
ólmok
rögzítése fogóval
történik, a
nagyobbakon fül vagy furat található. A
felfűzött
ólom jobb, mivel könnyen leszerelhető valamint nem
sérti a zsinórt és
többször
is használható.
Hasított
sörét, excenter ólom, szivar
ólom,
4.
Horgászvíz
megszerzésének lehetősége
Engedélyváltással.
Területi vagy egyesületbe
lépéssel tagsági.
5.
Léki-horgászat
Kevésbé
népszerű nálunk.
Kevés vizünkön és
rövid ideig alakulnak ki
télen olyan jég viszonyok, amelyek
élményt nyújtó
és biztonságos
horgászatot. A leggyakoribb változata az
élő
csalival (rendszerint csalihallal) történő
úszózás.
„Jégen
vágott léken keresztül élő
hallal vagy mórmariska (villantóval)
mártogatva
történik.”
6.
Harcsa
Vizeink
legnagyobbra növő hala, állóvizekben
és
folyókban egyaránt elterjedt.
Elsősorban éjjel aktív, nappal ritkán
hagyja el
rejtekhelyét: a meder gödreit,
az alámosott partrészeket és a
víz alatti
tuskókat. Minden hozzáférhető
állati
táplálékot – élőt
és
dögöt) egyaránt elfogyaszt. De kisebb
halaktól,
a lárváig,
a vízimadarakig és a vízbe esett
emlősökig
mindent elfogyaszt. Fenekező
horgászattal, pergetéssel, ritkábban
nagyobbacska
hallal csalizott, nehéz úszós
készséggel is fogják.
Speciális magyar
módszer a kutyogtatás. Ilyen kor 1 vég
horoggal alkalmazzuk. Az üzembiztos felszerelés
legalább 10-15 kg-os példánnyal
bírjon el. Csali lehet giliszta,
lótücsök, pióca,
kagyló, élő hal
vagy hal szelet, egér, ba4romfi bél. Pergető
horgászat napközben is alkalmas lehet. A
törpeharcsának a
hátúszó és a
farokúszó között kicsiny,
ún.
zsírúszó
található, amely a
harcsánál hiányzik. A
törpeharcsának8, a
harcsának 6 bajuszszála van, amely
közül kettő feltűnően hosszú.
Tilalmi
időszak
a 80 cm
alatti példányokra: május 2.
– június 15.
„De
10
kg-nál nagyobb példányokra nem
vonatkozik.” Nem
biztos, hogy hatályos!
Legkisebb
kifogható méret 50 cm.
„Hatalmas
szájában kefeszerű fogazat van. Szeme
parányi.
Felső ajkáról két hosszú
és
alsóról négy rövid
bajuszszárny van.
Teste nem
pikkelyes. Ikráit a parton lévő fák
víz
alatti gyökérzetére rakja, és
gondosan
őrzi. Ilyenkor megtámad minden közeledőt. Szokatlan
méreteket is elérhet.
Szereti a csendes és mély iszapos fenekű vizeket.
A
folyóvizekben szívesen
tartózkodik az alámosott partoldalak
üregeiben, a
vízbedőlt fák tuskók
között,
valamint a meder mélyedéseiben. Télen
elvermelnek.
Április elején elhagya
téli
tanyáját. Ettől kezdve
étvágya rohamosan
nő.”
Lap teteje
6.
Tételsor
1.
Mit jelent a
tilalmi idő?
A
megjelölt időszakban
adott halfajra történő horgászat tilos.
Ki fogás esetén mihamarabb vissza kell
jutatni életterébe,
kíméletes
bánásmód mellett.
2.
Jogszabály
hol nem teszi lehetővé a horgászatot
és mikor?
Völgyzáró
gátakon, zsilipeken, duzzasztókon és
más hasonló műtárgyakon, valamint azok
50
m-es körzetében horgászni, vagy
csalihalat fogni csak akkor szabad, ha azt az
illetékes vízügyi
hatóság engedélyezte.
Kíméleti
területen egész évbe tilos a
horgászat.
Kíméleti terület a halak
ívásának és az
ivadék fejlődés
biztosítására
szolgála vízszakasz.
3.
Forgók és
forgókapocs
Feladatuk
megakadályozni a zsinór
csavarodását. Az
igényesebbek golyóscsapágyas.
Épp
úgy
van teherbíró
képességük, mint a
damilnak, ez 2-40 kg között változik. A
karabineres forgó praktikusabb a
szimplánál mivel egyetlen mozdulattal
lekapcsolható a főzsinórról.
4.
Fárasztás
A
bot
rugalmassága, az orsó
fékje, a damil nyúlása, a
horgász
ügyessége együttesen felőrli a hal
erejét
és
ellenállását. A hal viszonylag gyorsan
kimerül.
Tekerjünk
fel
annyi damilt, hogy a bothegy leérjen a vízhez,
majd függőlegesig emeljük a
botot, az így nyert damil darabot ismét dobra
csévéljük. Célja kettős: mind
közelebb, végül a merítőig
húzzuk vele a halat, egyúttal a felső
vízrétegbe
kényszerítjük, így gyorsan
nem tud alkalmazkodni. Azonnal hagyjuk abba ezt a
technikát, ha hal hirtelen megugrik és
húzza a féket, mert a tekerőkar és a
fék
dupla csavart idézhet elő a zsinóron, az pedig
szakadáshoz vezethet.
5.
Társadalmi
halőr
Az
egyesületek
választják
meg. Önkéntes jelentkezés
alapján. Fegyelmi eljárás nem lehet
ellene
folyamatban. Ezért semmilyen juttatást nem kap.
Ellenőrzésre jogosult. Fegyelmi
eljárás kezdeményezhet.
6.
Márna, védett halak
Folyóvizeink
viszonylag gyakori igazi „mindenevő”
halfaja. A meder kövinek élőbevonatatát,
algaszőnyegét összeszedi az ott élő
csigákat, rovarlárvákat és
általában minden állati eredetű
hulladékot
elfogyaszt. Késő délután
táplálkozik. Nappalt rendszerint a kövek
közti
mélyedésekben tölti. Nagyobb
folyókban csak este merészkedik a part
közelébe.
Horgászható fenekezéssel. Sajt,
giliszta, kolbász, pióca, lótetűvel
csalizható.
A part közelében fordul elő. Ikrája
mérgező. Mással nem téveszthető
össze, mert
azon védett halak nem nőnek 40 cm felé.
Tilalmi
időszak:
május 2. – június 15.
Legkisebb
fogható
méret: 40 cm
Védett
halak: galóca,
vágótok, viza, sima tok, söregtok, dunai
nagy
hering, pénzes
pér, lápi póc, állas
küsz,
leánykoncér, halványfoltú
küllő,
vaskos csabak,
fenékjáró küllő, homoki
küllő,
gyöngyös koncér, kurta baing,
szivárványos ökle,
fürge cselle, réti csík,
kőfúró
csík, petényi-márna,
vágó
csík, kövi csík,
széles durbincs, tarka géb, selymes durbincs,
cifar
kölönte, német bucó, magyar
bucó, botos kölönte.
Lap teteje
7.
Tételsor
1.
Mit
jelent a méret és a mennyiségi
korlátozás?
A
méretkorlátozások a
halállomány
fennmaradását, rendszeres természetes
megújulását szolgálja.
Ennek megfelelően
a halat az orr csúcsától a farok
úszó tövéig kell
mérni.
A
mérettilalommal
védett
nemes halfajokból naponta összesen 5 db-ot
foghatunk ki úgy, hogy az azonos
fajú halak száma nem lehet több 3
db-nál. Sajátos szabályozás
vonatkozik a
kősüllőre, amelyből naponta 3 kg fogható.
2.
Mit értünk a gereblyézés
fogalma
alatt?
Tilos
úgy
horgászni, hogy a hal testén
kívülről akarjuk megakasztani a horgot.
Maga
módszer
alkalmazása tilos, ha véletlenül akad
szájon kívül a horog, akkor a halat
megtarthatjuk.
„Igen
erős
horgászbottal vastag zsinóron nagy
súly
és kiélezett kifent hármas horgot a
vízbe a hal tartóhely felé dobva majd
azt
rángatva a horgot a hal testébe beakasztva
próbálnak halat fogni. Így igen sok
hal megsérülés és majd
elpusztul.”
3.
A horog
Az
egyágúak békés halakra, a
két-
és több ágúak
(általában három) a
ragadozókra
valók. Alakja lehet
félköríves (ponty) vagy
szűköblű.
„Kisebb
horog kevésbé gyanús a halnak, de
viszont nagyobb horoggal biztonságosabb a
fárasztás.”
4.
Haltárolás
Törekedni
kell arra, hogy a
kifogott hallnak minél kevesebb szenvedést
okozzunk,
mozgásában a
lehetőségekhez képest
kevéssé
korlátozzuk. A kifogott halat hosszabb vagy
rövidebb ideig tárolja, és csak
később
használja fel. A zsákmány
zöme a keszeg
félék és a pontyok.
Nyitott versenyszák,
drótkeretes háló,
Kántorozás:
A ponty (márna)
kopoltyúján átfűzzük,
és a
tarkón megkötjük a perlon
zsinórt. Sose
drót.
Különböző ragadozó halfajok
tárolása eltérő.
„A
halakat úgy
kell tárolni, hogy azok ne szenvedjenek. A
horgászat befejeztéig életben kell
tartani megromlás megakadályozása
végett. Szákban (keretes, drót, sima)
tarolható vagy merevfalú lukacsos
zárható megfelelő nagyságú
edényben.
Kíméletes
bánásmódban.”
5.
Növényevő halak
Amúr,
Busa,
Ponty, Kárász, Keszeg
félék, Compó,
6.
Közgyűlés
hatáskörébe mi tartozik, illetve miben
dönthet?
Tagságot
és egyesület
működését érintő
kérdésekben. (
tagfelvétel, fegyelmi eljárások,
tagdíjak,
versenyidőpontok)
Lap teteje
|