Az Országgyűlés az állat-
és
növényvilág természetes
sokféleségének fenntartása,
folyamatos
megújulása, a halászati jognak a
piacgazdaság követelményeivel, valamint
a
vízi élővilág és a vizek
természeti
környezete védelmével
harmonizáló
gyakorlása érdekében a
halászat
feltételeinek
meghatározására a
következő törvényt alkotja:
A halászatról és a
horgászatról
szóló 1997. évi XLI.
törvény (a
továbbiakban: Hhtv.) 56. §-ának (1)
bekezdésében kapott felhatalmazás
alapján -
az érintett miniszterekkel
egyetértésben - a
következőket rendelem el:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya és
hatálya
1.
§
(1) E törvény a halászati jog
gyakorlásának feltételeit, a Magyar
Köztársaság
területén levő vizeken
és halászatra alkalmas
vízilétesítményeken
folyó, a
halgazdálkodással, a hal és
élőhelyének védelmével
összefüggő
tevékenységeket, az ezeket végző
személyek
jogait és kötelezettségeit, valamint a
halászati igazgatással
összefüggő feladat-
és hatásköröket
szabályozza.
(2) E törvény hatálya a
horgászat, a
tiltott eszközök és módok, a
halászati
őrzés, a halállományt, illetőleg
táplálékforrását
veszélyeztető vad
gyérítése, a
külföldről származó egyedek
telepítése vonatkozásában a
haltenyésztési
létesítményre
(halastó) is kiterjed.
(3) Védett hal esetében e
törvény
rendelkezéseit a természet
védelméről
szóló törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2. §
(1) E törvény
alkalmazásában
a) hal: a „halak”
állatrendszertani
osztályba tartozó állatfaj. A halra
vonatkozó rendelkezéseket – az e
törvényben meghatározott esetekben
–
alkalmazni kell a
haltáplálék-szervezetre, a
rákra, a békára, a
kagylóra, a
piócára, valamint ezek egyedfejlődési
alakjaira is
(a továbbiakban együtt: más hasznos
víziállat);
b) halászat: a halnak megengedett módon
és
eszközzel halászati
vízterületen
történő fogása –
ideértve a
horgászatot is -, illetve gyűjtése,
továbbá
a hal tenyésztése, tartása
és
telepítése, valamint a hal és
élőhelyének védelmét
szolgáló
tevékenység;
c) horgászat: a halászati
vízterületen
a halnak horgászeszközzel
(készséggel) vagy a
csalihalnak 1 négyzetméternél nem
nagyobb,
emelőhálóval való fogása;
d) halászati vízterület: az a
vízfolyás vagy
állóvíz, amely
jellegének megváltoztatása
nélkül
alkalmas a hal életfeltételeinek
biztosítására, s ezért a
halászati
hatóság halászati
vízterületté
nyilvánítja;
e) halastó: az a
vízfeltöltést
és lecsapolást biztosító,
műtárgyakkal (zsilipekkel) ellátott
mesterséges
vízterület, amelyet
haltenyésztésre
használnak, ideértve a teleltető és
ivadéknevelő tavakat, valamint a táp-
és
lecsapoló csatornákat.
f) bányató: olyan, a
bányaművelés
befejezését követően fennmaradt
állóvíz, amely
külszíni és
föld alatti bányászati
tevékenység
során az ásványi nyersanyagok
feltárása és kitermelése
következtében a felszín alatti
vízkészletből alakult ki, és amelynek
medrét a bányászat során
kialakított
terepmélyedés képezi;
g) holtág: a folyó azon
mederrésze, amelyet
a folyó természetes úton,
irányának
megváltoztatásával elhagyott, vagy
amelyet
szabályozási célból
leválasztottak
róla;
h) víztározó: a
felszíni vizek
időszakonkénti feleslegének
összegyűjtésére és
tározására
épített
létesítmény.
(2) A meder, a vízfolyás és
a
természetes állóvíz
fogalmán a
vízgazdálkodásról
szóló 1995.
évi LVII. törvényben
meghatározott fogalmakat
kell érteni.
(3) A nem halászható
(horgászható)
halfajok és víziállatok
körét a
halgazdálkodásért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) a
természetvédelemért felelős
miniszterrel
együtt rendeletben határozza meg.
Vhr. 1. §
II. Fejezet
A HALÁSZATI JOG
A halászati jog fogalma
3. §
(1) A halászati jog – mint
vagyonértékű jog – a
halászattal
összefüggő jogosultságok és
kötelezettségek összessége,
amely – ha e
törvény másképp nem
rendelkezik – a
víz tulajdonjogának elválaszthatatlan
része.
(2) Holtág, bányató
és
víztározó esetében a
halászati jog a
Magyar Államot illeti meg, kivéve az
önkormányzati tulajdonban lévő
holtágat
és bányatavat, amennyiben a tulajdonos
önkormányzat a halászati jogot
gyakorolni
kívánja.
(3) [Az 1997. évi XLI. törvény
3. § 3.
bekezdését a 2003. évi CXII.
törvény
50. § 2. bekezdése hatályon
kívül
helyezte. Hatályos: 2004. 05. 01.]
(4) A halászati jog haszonbérbe
adható.
Vhr. 2. § (1) Azon a holtágon és
bányatavon,
ahol a Magyar Államot megillető halászati jog
hasznosítását a Hhtv.
hatálybalépése előtt a
földművelésügyi miniszter (a
továbbiakban:
miniszter) már átengedte a
vízterület-tulajdonos
önkormányzatnak, az
önkormányzat - a halászati
hatósághoz
történő igénybejelentés
nélkül -
a Hhtv. hatálybalépése
napjától
kezdődően gyakorolja a halászati jogát,
egyidejűleg az
állam által átengedett
halászati jog
hasznosításáról rendelkező
határozat
érvényét veszti.
(2) Azon az önkormányzat tulajdonában
lévő
holtágon és bányatavon, ahol a Magyar
Államot megillető halászati jog
hasznosítását a miniszter - a Hhtv.
hatálybalépését megelőzően
-
határozatban más személynek engedte
át, a
vízterület-tulajdonos
önkormányzat a
Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztériumhoz
történő igénybejelentése
időpontjától gyakorolja a halászati
jogot,
és azzal egyidejűleg az állam által
átengedett halászati jog
hasznosításáról rendelkező
határozat
érvényét veszti. Az igény
bejelentésekor az önkormányzatnak
igazolni kell a
vízterületre vonatkozó
tulajdonjogát,
és be kell mutatnia a halászati
hasznosítással kapcsolatos terveit. A
bejelentés a
tulajdonjog igazolása és a (3) vagy (4)
bekezdésben foglalt feltétel
teljesítésével együtt
érvényes.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti
önkormányzat a
halászati jogát a korábbi
hasznosító
részére kívánja
haszonbérbe adni, a
bejelentéshez egyidejűleg mellékelnie kell a
halászati haszonbérleti szerződést is.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti
önkormányzat a
halászati jogát maga
kívánja
hasznosítani, vagy olyan személlyel
kíván
haszonbérleti szerződést kötni, aki
(amely) nem
azonos az állam által korábban
kijelölt
hasznosítóval, egyidejűleg mellékelnie
kell annak
igazolását, hogy a korábbi
hasznosítóval az elszámolás
- a Hhtv. 14.
§-ának (3) bekezdésében
foglaltaknak
megfelelő tartalommal - az önkormányzat
által
már megtörtént.
(5) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit a 2001.
január 1. napja előtt benyújtott
igénybejelentésre kell alkalmazni.
(6) Ha a (2) bekezdés szerinti
önkormányzat a
tulajdonában lévő holtág vagy
bányató halászati jogára
igényét 2001. január 1.
napjáig nem jelenti
be, a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszter az államot
megillető
halászati jog haszonbérbe
adására - a
Hhtv.-ben foglalt szabályok szerint -
pályázatot
ír ki. Amennyiben az önkormányzat a
halászati
jog állami haszonbérbe
adását követően
jelenti be a halászati jog
gyakorlására
vonatkozó igényét, a
bejelentése
időpontjától az állam
helyébe
haszonbérbeadóként az
önkormányzat
lép, és - a haszonbérbeadó
személyében bekövetkezett
változásnak
megfelelően - a halászati jog
haszonbérletére
kötött szerződést
módosítani kell.
A halászati jog jogosultja
4. §
(1) Ha a halászati vízterület
egy
személy tulajdona, a halászati jogot a tulajdonos
önállóan gyakorolja (a
továbbiakban:
önálló halászati jog), ha
több
személy – ideértve a Magyar
Államot is
– tulajdona, a halászati jogot a tulajdonosok
közösen gyakorolják (a
továbbiakban:
társult halászati jog).
(2) Társult halászati jog
esetén a tulajdonosok
a) a tulajdonosi képviselet
formájáról, a képviselő
személyéről,
b) a halászati jog
gyakorlásának
módjáról a tulajdonuk
mértékéhez igazodó
szavazati joggal,
egyszerű szótöbbséggel
határoznak, és
ilyen arányban viselik a halászati jog
gyakorlásával kapcsolatos terheket, valamint
részesednek annak hasznaiból.
(3) A tulajdonosok (2) bekezdés szerint
megválasztott és a halászati
hatóságnál
nyilvántartásba vett,
hatósági igazolvánnyal rendelkező
képviselője a halászati
közösség
ügyeiben eljárva külön
meghatalmazás
nélkül a tulajdonosok nevében jogokat
szerezhet
és kötelezettségeket
vállalhat,
képviseli a társult halászati jog
tulajdonosainak
közösségét a
halászati jog
gyakorlásával,
hasznosításával
összefüggő hatósági, illetve
bírósági
eljárásban és
más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel
szemben. A képviselet megszűnése
esetén a
tulajdonosok kötelesek hatvan napon belül
új
képviselőt választani. Az állami
tulajdoni
többség esetén a tulajdonosok
képviselője a
halászati hatóság által
megnevezett
személy.
(4) Ha a halászati vízterület
többségi tulajdonosa az állam, akkor az
állami tulajdonban lévő vizekhez
hasonlóan (a 11.,
12. § alapján) pályázati
úton
történik a vízterület
halászati
jogának haszonbérbeadása. A
haszonbérleti
díj a tulajdoni hányadnak megfelelően illeti meg
a
tulajdonos társakat.
(5) Társult halászati jogra egyebekben
a
Polgári Törvénykönyv 142-143.,
145-146.
§-ainak rendelkezéseit kell
értelemszerűen
alkalmazni.
5. §
(1) A halászati jog jogosultjának a
tulajdonost, a
halászati jog haszonbérbeadása
esetén pedig
a haszonbérlőt kell tekinteni.
(2) A halászati jog
gyakorlásával
kapcsolatos kötelezettségek és jogok e
törvényben foglaltak szerinti
teljesítéséért, illetőleg
gyakorlásáért a jogosult felel.
(3) A jogosultakról a halászati
hatóság nyilvántartást
vezet.
Vhr. 3. § (1) Az önálló vagy a
társult
halászati jog jogosultjáról, illetve a
halászati jog haszonbérlőjéről (a
továbbiakban együtt: jogosult),
továbbá a
halászati vízterületekről a
halászati
hatóság az 1. számú
melléklet
szerint nyilvántartást köteles vezetni.
Társult halászati jog esetén a
hatósági nyilvántartásba a
Hhtv. 4.
§-ának (2) bekezdése szerint
választott
tulajdonosi képviselő személyét kell
jogosultként a nyilvántartásba venni.
(2) A jogosult az adatokat - első alkalommal - 1998. január
1.
napjáig köteles a halászati
hatóság
részére bejelenteni. A
hatósági
nyilvántartásban szereplő adatokban
bekövetkezett
változásról az érintett - a
változástól
számított harminc napon
belül - köteles a halászati
hatóságot
értesíteni.
Vhr. 3/A. § Ha a halászati
vízterületnek
részben az állam is tulajdonosa, az
államot a
halászati közösségben az
illetékes
halászati felügyelő képviseli.
A halászati vízterület
6. § Azt a vizet, amely a
halászati
vízterületek hatósági
nyilvántartásában nem szerepel, a
tulajdonosnak a
halászati hatósághoz be kell
jelentenie. Ha a
bejelentés megfelel a 7. § szerinti formai
követelményeknek, a halászati
hatóság
a halászati vízterületet a
nyilvántartásba bejegyzi.
7. §
(1) A 6. § szerinti víz
halászati
vízterületté
nyilvánítása
iránti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a vízterület
megnevezését,
fekvésére, határvonalaira, tulajdoni
és
használati viszonyaira vonatkozó adatokat;
b) a vízterület által
érintett ingatlan
művelési ágának
megjelölését.
(2) A halászati vízterület
közérdekből
a) a génállomány
megőrzése érdekében,
b) a természetvédelmi
érdekek
érvényesítése miatt, vagy
c) oktatási és kutatási
célból
különleges rendeltetésűvé
nyilvánítható.
(3) A különleges rendeltetés
közérdekből történő
megállapítását a
közérdek
érvényesítésével
érintett
miniszter kezdeményezheti a miniszternél, aki az
erre
vonatkozó határozatában a
halászati jog
hasznosításával kapcsolatos
különleges
feltételeket állapít meg.
(4) A halászati vízterület
közérdekből történő
különleges
rendeltetésűvé
nyilvánításából
eredő
költségek
megtérítéséről,
valamint a jogosult
kártalanításáról
a kezdeményező köteles gondoskodni.
Vhr. 4. § A víz halászati
vízterületté
nyilvánítására indult
hatósági eljárás
során az
érintett szakhatóságot az
ügyben
eljáró halászati
hatóság keresi meg.
A hal tulajdonjogának megszerzése
8. §
(1) A jogosult – ha e törvény
másképp nem rendelkezik – a hal,
illetve más
hasznos víziállat tulajdonjogát annak
jogszerű
kifogásával (gyűjtésével)
szerzi meg.
(2) A hal (más hasznos
víziállat)
tulajdonjoga a jogosultat illeti, ha a halászati
vízterület is a tulajdonában van.
(3) Az elhullott hal (más hasznos
víziállat)
a lelés helyével érintett
halászati
vízterület szerinti jogosult tulajdonába
kerül.
A halászati jog gyakorlása
9. §
(1) A halászati jogot a jogosult köteles
gyakorolni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt
rendelkezés
alkalmazása szempontjából a
halászati jog
gyakorlásának minősül az is, ha a
jogosult a hal
és élőhelyének
védelmével
kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz.
Vhr. 5. § Nem tekinthető a halászati jog
átruházásának, ha a
jogosult egyes
halgazdálkodással összefüggő
munkákat
(például lehalászás,
ivadékmentés,
vízinövényzet
kitermelése stb.) megbízás
alapján
mással végeztet.
A Magyar Állam önálló
halászati jogának gyakorlása
10. § A Magyar Államot
megillető
halászati jog gyakorlásával
kapcsolatos
jognyilatkozatokat, ideértve a 11. §-ban
foglaltakat is, az
állam nevében a miniszter – az
érintett
miniszterekkel egyetértésben – teszi
meg.
11. §
(1) Az államot megillető
önálló
halászati jog hasznosítása
nyilvánosan
meghirdetett pályázat alapján,
haszonbérbe
adás útján
történik.
(2) A haszonbérbe adásra
vonatkozó pályázatot
a) a fennálló haszonbérleti
szerződés
lejárata előtt legalább hat hónappal,
vagy
b) a halászati jog első alkalommal
történő
haszonbérbe adása esetén az e
törvény
hatálybalépését
követő harminc napon
belül,
c) újonnan keletkezett vizek esetén a
halászati vízterületté
nyilvánítást követő hatvan
napon belül
kell kiírni.
(3) A pályázati
kiírásnak tartalmazni
kell a halászati vízterület
megnevezését és
nagyságát, a
halászati jog haszonbérbe
adásának az adott
vízterületre, illetve a
vízminőség
megóvására meghatározott
feltételeit, valamint a pályázat
benyújtásának
határidejét és
helyét. A pályázati
kiírás
egyéb tartalmi követelményeket is
meghatározhat.
(4) A pályázati
kiírást a
halászati hatóság írja ki,
és
gondoskodik annak a helyben szokásos módon, a
szaklapokban, valamint a miniszter által vezetett
minisztérium hivatalos lapjában
történő
közzétételéről.
12. § A pályázathoz
mellékelni
kell a 11. § (3) bekezdésében, valamint
a 25. §
(1) bekezdésében meghatározottak
teljesítésére vonatkozó, a
haszonbérlet időtartamára
szóló
halgazdálkodási tervet (27. §).
Vhr. 6. § (1) A halászati
vízterület Magyar
Államot megillető halászati jogának
haszonbérbe adására
vonatkozó
pályázat
elbírálásánál
a miniszter - az Országos Halászati
Bizottság
véleménye alapján - az
érintett
miniszterekkel egyetértésben határoz.
(2) A Magyar Államot megillető
önálló
halászati jog haszonbérbe
adására
vonatkozó pályázatot
legalább
tízéves időtartamú
haszonbérletre kell
kiírni.
A halászati jog haszonbérbe adása
13. §
(1) A halászati jog
haszonbérletére a
Polgári Törvénykönyvnek a
mezőgazdasági
haszonbérletre vonatkozó szabályait az
e
törvényben foglalt
eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A halászati jog
haszonbérletére
vonatkozó szerződést határozott időre
kell
megkötni.
(3) A bérbeadó a halászati
jog
haszonbérletére kötött
szerződést
azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a
haszonbérlő
a) a haszonbérleti szerződésben
vállalt,
valamint az e törvényben írt
kötelezettségeit a
teljesítésre megfelelő
határidőt tartalmazó
felszólítás
ellenére sem teljesíti;
b) a halászati jogot alhaszonbérletbe
adja;
c) a természetvédelem, illetve a
vízgazdálkodás érdekeit
súlyosan
veszélyezteti.
(4) Nem minősül a halászati jog
alhaszonbérbe
adásának a területi engedély
kiadása
(22. §).
14. §
(1) A haszonbérleti szerződést
legkésőbb
annak
aláírásától
számított hatvan napon belül kell a
haszonbérlőnek a halászati
hatósághoz
benyújtani.
(2) Ha a haszonbérleti szerződés
megkötésekor a korábbi
halgazdálkodási
terv még hatályban van, újat csak a
korábbi
lejáratakor kell készíteni.
(3) A halászati jog
haszonbérletére
kötött szerződés megszűnésekor,
eltérő
megállapodás hiányában, a
haszonbérlő követelheti az általa
létesített, el nem vihető halászati
berendezéseknek,
létesítményeknek –
ideértve a telepítési
költségek meg
nem térült részét is -,
valamint az okszerű
gazdálkodás
mértékéig a hasznos
beruházásoknak a szerződés
megszűnésekori
tényleges értékét. A
haszonbérlő
mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe
adó
az elszámolási
kötelezettségének
eleget nem tesz.
Vhr. 7. § A haszonbérlő a halászati jog
haszonbérletére kötött
szerződését az 1. számú
melléklet
szerinti mintának megfelelő tartalommal és a
Hhtv. 14.
§-ának (1) bekezdésében
előírt
határidőn belül köteles a
halászati
hatósághoz benyújtani.
A halászati jog gyakorlásával
érintett
ingatlanra vagy tevékenységre
vonatkozó
rendelkezések
15. §
(1) A halászati jog
gyakorlásával
érintett ingatlan tulajdonosa,
használója
köteles tűrni, illetve lehetővé tenni, hogy az
ingatlanon
keresztül a jogosult – ha ez
másképp nem
lehetséges – a vízhez a
Polgári
Törvénykönyvben meghatározott
korlátozások betartásával
eljusson, az
ingatlanon a halászati tevékenység
időtartamára fogási eszközt elhelyezzen,
illetve
használjon, a vízen halászati
tevékenységet folytasson, valamint a
fogási
zsákmányt elszállítsa
(halászati
szolgalmi jog).
(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő
áradás esetén annak tulajdonosa
köteles
tűrni, illetőleg lehetővé tenni a halivadéknak a
halászati vízterületre
történő
visszajuttatását.
(3) Az ingatlan tulajdonosát,
használóját az (1)-(2)
bekezdés szerinti
korlátozásból eredő
károkozás miatt
kártalanítás illeti meg.
16. §
(1) A
vízilétesítmény
üzemeltetője köteles a jogosultat a víz
leeresztésével,
feltöltésével
járó, vagy más, a halászati
jog
gyakorlását akadályozó
tevékenységének
megkezdéséről
és annak várható
időtartamáról
– a szükséghelyzetet kivéve
–
legalább nyolc nappal megelőzően
értesíteni.
(2) [Az 1997. évi XLI. törvény
16. § 2.
bekezdését a 2006. évi CIX.
törvény
146. § e) pontja hatályon kívül
helyezte.
Hatályos: 2007. 01. 01.]
(3) A nagy értékű
természetes vízi
halállományok ívási
vándorlásának
biztosítása
érdekében a halászati
hatóság a
folyókon épülő duzzasztóművek
beruházóját
(üzemeltetőjét)
hallépcső
létesítésére és
működtetésére kötelezi.
(4) A halak ívási
időszakában a
vízilétesítmény
üzemeltetője a
vízszintszabályozás során a
környezettani (ökológiai) szempontokat is
köteles
figyelembe venni.
17. § A halászati
vízterületen
bekövetkezett halpusztulás esetén a
víz
tulajdonosa, használója (a
vízilétesítmény
üzemeltetője), a
vízparti ingatlan tulajdonosa,
használója,
valamint a jogosult a vízmintavételt
és a
szükséges vizsgálat
elvégzését
a 36. § (2) bekezdésében
megjelölt szervezet
számára köteles lehetővé
tenni és
tűrni.
III. Fejezet
A HALGAZDÁLKODÁS
A halfogásra jogosító
okmányok
18. §
(1) A halászati tevékenység
–
ideértve a tudományos kutatási
célból való
végzését is
– a halászati hatóság
által kiadott
halászati vagy horgászati
igazolvánnyal (a
továbbiakban: állami halászjegy,
állami
horgászjegy) folytatható. Az adott
halászati
vízterületen és a halastavon a
halászati
tevékenység
végzéséhez – ha
azt nem a jogosult, vagy a nevében
eljáró
személy vagy szervezet végzi – a
jogosult
területi engedélye is szükséges.
(2) A halászati
tevékenységet végző
személy köteles magánál
tartani az
állami halászjegyet, az állami
horgászjegyet és a területi
engedélyt (a
továbbiakban együtt: halfogásra
jogosító okmányok), és
azokat a jogosult, a
halászati őr, a természetvédelmi őr, a
halászati, valamint a rendőrség
ellenőrzésre
felhatalmazott képviselőjének
felhívására bemutatni.
Az állami halászjegy és az
állami horgászjegy
19. §
(1) Az állami halászjegyet vagy
horgászjegyet a halászati
hatóság egy
évre – díj fizetése
ellenében –
adja ki.
(2) A 14. életévét be nem
töltött
személy, illetve a 70.
életévét
betöltött személy mentes az
állami
horgászjegy díjának
megfizetése alól.
(3) Az állami halászjegyet a
halászati
hatóság adja ki. Az állami
horgászjegy
kiadása céljából a
halászati
hatóság megbízási
szerződést
köthet. A szerződéskötés
feltételeit a
miniszter rendeletben határozza meg.
20. §
(1) Állami halászjegyet az a
személy kaphat,
akinek korábban már volt halászjegye,
vagy –
ha e törvény másképp nem
rendelkezik –
halászvizsgával rendelkezik. A halász
szakmunkás képesítés a
halászvizsgát helyettesíti.
(2) Állami horgászjegyet az a
személy
kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az
előző
évi horgászjegyét bemutatja,
horgászszervezeti tagságát igazolja
és
fogási naplóját leadja. A
horgászvizsgát a halászati
hatóság
által kiadott vizsgabizonyítvánnyal,
más
országban tett vizsgát, pedig az erről
kiállított okirattal kell igazolni.
(3) Az állami halászjegyet, illetve
horgászjegyet igénylő személynek
nyilatkoznia kell
arról, hogy a halászattal,
horgászattal, illetőleg
hal fogásával (gyűjtésével)
összefüggésben
szabálysértési
vagy büntetőjogi felelősségét nem
állapították meg,
továbbá vele
szemben halvédelmi bírságot nem
szabtak ki. Az
állami halászjegyet, illetve
horgászjegyet
igénylő nyilatkozatának részletes
szabályait külön jogszabály
határozza
meg.
(4) A halász- és a
horgászvizsga
követelményeit, rendjét, a
vizsgadíj
mértékét és
megfizetésének
módját a miniszter rendeletben
határozza meg.
(5) A halász-, illetve a horgászvizsga
lefolytatására jogosult
hatóságot, illetve
szervezetet, valamint az állami halászjegy
és
horgászjegy mintáit,
díjának
mértékét és
megfizetésének
módját a miniszter rendeletben
határozza meg.
21. §
(1) Állami halászjegy vagy
horgászjegy nem adható annak a
személynek
a) a jogerős elmarasztalástól
számított egy évtől három
évig
terjedő időtartamra, akit a hal fogásával
(gyűjtésével)
összefüggésben
elkövetett szabálysértés vagy
bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak,
b) a bírság jogerős
kiszabásától
számított három
hónaptól három évig terjedő
időtartamra,
akivel szemben halvédelmi bírságot
szabtak ki.
(2) Az állami halászjegyet vagy
horgászjegyet a halászati
hatóság
visszavonja attól a személytől
a) aki ezen okmányát a
helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni,
b) akinek a halászattal, horgászattal,
illetőleg a
hal fogásával
összefüggésben
szabálysértési vagy
büntetőjogi
felelősségét
megállapították,
c) aki állami halászjegy, illetve
horgászjegy igénylése során
a 20. §
(3) bekezdése szerinti nyilatkozatot valótlan
tartalommal
teszi meg,
d) aki a 23-24. §-ban foglaltak szerint tiltott
eszközzel vagy módon halászik vagy
horgászik,
e) akivel szemben halvédelmi
bírságot szabtak ki.
(3) Az állami halászjegy vagy
horgászjegy
kiadása megtagadásának (1)
bekezdés
szerinti időtartamát a halászati
hatóság az
eset összes
körülményére –
így különösen az
érintettek érdekei
sérelmének körére,
súlyára, a
jogsértő állapot időtartamára
és a
jogsértő magatartás ismételt
tanúsítására, a
jogsértéssel
elért előnyre – tekintettel határozza
meg.
Vhr. 8. § (1) Az állami halászjegyet az
igénylő lakóhelye szerinti halászati
hatóság adja ki.
(2) Az állami halászjegy
mintáját a 2. számú
melléklet tartalmazza.
(3) A halász területi
engedélyét
helyettesíti a jogosultnak a
foglalkoztatásról
vagy a megbízásról kiadott
igazolása.
(4) A kutató kutatási
célból
történő halgyűjtéshez a
munkáltatója
székhelye szerint illetékes halászati
hatóságtól is igényelhet -
díj
ellenében - állami halászjegyet, amely
halász- és horgászeszközzel
történő gyűjtésre egyaránt
feljogosíthatja a kutatási
tevékenységet
végző személyt. A kutatási
célú
állami halászjegy csak a -
tevékenységgel
érintett halászati vízterület
szerinti -
jogosult által kiadott területi
engedéllyel
együtt érvényes.
Vhr. 9. § (1) Az állami halászjegy
váltására
feltételként előírt
halászvizsga az igénylő lakóhelye
szerinti
halászati hatóság által
szervezett
tanfolyam eredményes
elvégzésével
szerezhető meg.
(2) A tanfolyam szervezésének
költségeit a
résztvevők viselik, amelyhez a miniszter
támogatást nyújthat.
(3) A halászvizsgán a jelöltnek a
következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halászati, horgászati
jogszabályokról,
b) a vízi
életközösséggel kapcsolatos
legfontosabb ökológiai ismeretekről,
c) a Magyarországon élő halfajok
meghatározásáról,
d) a méretkorlátozással és
tilalmi
időszakkal védett halfajok
biológiájáról,
e) a halászat eszközeiről és azok
karbantartásáról,
f) a zsákmánnyal történő
kíméletes
bánásmódról,
g) a halak tartósításának
módjairól,
h) a halászati őrzés ismeretéről,
továbbá
i) a halászati tevékenységgel
kapcsolatos
biztonsági, természet- és
környezetvédelmi szabályokról.
(4) A tanfolyam részletes szakmai anyagát a
Földművelésügyi Minisztérium (a
továbbiakban: minisztérium) - az
Országos
Halászati Bizottság javaslatának
figyelembevételével -
állapítja meg.
(5) A halászvizsga díja ezer forint, amelyet a
vizsgára jelentkezéskor, a halászati
hatóságnál kell megfizetni.
(6) A halász vizsgabizonyítványok
kiadásáról a minisztérium -
a Tatai
Mezőgazdasági és Élelmiszeripari
Szakmunkásképző Iskola
útján - gondoskodik.
Vhr. 10. § (1) Az állami horgászjegyet a
halászati hatóság
közvetlenül vagy
nevében az általa megbízott szervezet
adja ki.
(2) A naptári évre kiadott állami
horgászjegy
érvényességét a
következő évre - a horgász
kérelmére,
a díj megfizetésével egyidejűleg - a
halászati hatóság vagy
megbízottja a
horgászjegy hitelesítésével
- az (5)
bekezdésben foglaltak kivételével -
meghosszabbítja.
(3) Az állami horgászjegy
érvényességét csak a Hhtv.
20-21.
§-ában meghatározott
feltételek
fennállása esetén lehet
meghosszabbítani.
(4) Az állami horgászjegyek
kiadására a
halászati hatóság - az (5)
bekezdésben
foglaltak kivételével - bizományosi
értékesítési
szerződést köthet
azzal a szervezettel, akinél
biztosítható a Hhtv.
20. §-ának (2) bekezdésében
meghatározott feltételek betartása.
(5) A 14. életévét be nem
töltött
személy részére díjmentes
állami
gyermek horgászjegy legfeljebb egy naptári
évre
és az abban meghatározott halászati
vízterületre adható ki azzal, hogy az
csak
nagykorú személy felügyelete mellett
történő és egy
horgászkészség
használatával való
horgászatra
jogosít.
(6) Az állami gyermek horgászjegyet a
halászati
hatóság
megbízásából a
területi engedély kiadására
jogosult - a
hatóságtól igényelt
és
rendelkezésére bocsátott -
sorszámozott
nyomtatványjegy kitöltésével
adja ki. A
jogosult a halászati
hatóságtól
igényelt és fel nem használt
nyomtatványokkal évente köteles
elszámolni.
(7) Az állami horgászjegy
mintáját a 3.
számú melléklet, az állami
gyermek
horgászjegy mintáját pedig a 4.
számú melléklet tartalmazza.
(8) Az állami halász és
horgászjegy
kiadója köteles az állami jegyek,
illetve az
érvényesítő bélyegek
igénylőjét a Hhtv. 20. §-ának
(3)
bekezdésében foglaltak alapján
írásban nyilatkoztatni a 10.
számú
mellékletben foglalt tartalommal. Az állami
jegyek
kiadója az igénylők nyilatkozatait
három
évig köteles megőrizni és
szükséges
esetben a halászati hatóság
rendelkezésére bocsátani.
Vhr. 11. § (1) A horgászvizsgán a
következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halászati, horgászati
jogszabályokról,
b) a méretkorlátozással, a tilalmi
időszakkal
védett és a
természetvédelmi oltalom
alá tartozó halfajok
meghatározásáról, főbb
biológiai
jellemzőiről,
c) az alapvető horgászmódszerekről,
d) a zsákmánnyal való
kíméletes
bánásmódról,
e) a vízparti és a
csónakból
történő horgászat legfontosabb
biztonsági
szabályairól,
f) a halászati őrzés ismereteiről,
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb
természet-
és környezetvédelmi
szabályokról,
h) az egyesületi tagságból eredő
jogokról és
kötelezettségekről.
(2) A horgászvizsga részletes szakmai
anyagát a
minisztérium - az Országos Halászati
Bizottság javaslatának
figyelembevételével
- állapítja meg.
(3) Horgászvizsgát a halászati
hatóság által - az
illetékességi
területén - kijelölt
szervezetnél lehet tenni.
(4) A horgászvizsga díja ezer forint, amelyet a
vizsgára jelentkezéskor kell a
vizsgáztatásra kijelölt
szervezetnél
megfizetni.
(5) A vizsgáztatásra kijelölt szervezet
a
horgászvizsga díjbevételeit havonta, a
tárgyhó 20. munkanapjáig
köteles - a MgSzH
10032000-00289782-00000000 számú
számlára -
befizetni. A horgászvizsga
díjbevételének
összege - megállapodás
alapján - a
költségek levonásával
csökkenthető. A
vizsgáztatásra kijelölt szervezet
negyedévenként köteles a
halászati
hatóság felé elszámolni. A
halászati
hatóság a tárgyévet
követő év
január 31-ig számol el a minisztérium
felé.
Vhr. 12. § (1) Az állami halászjegy
(beleértve a kutatási célút
is), az
állami horgászjegy és annak
évenkénti
érvényesítésének
díja - a (1)
bekezdésben foglalt személyek
horgászjegyének kivételével
- 2004.
január 1-jétől ezer forint.
(2) Az állami gyermek horgászjegy
kiváltása, továbbá a 70.
életévét betöltött
személy
állami horgászjegyének
kiváltása
és évenkénti
érvényesítésének
díja
ingyenes, a díj fizetése alól
való
mentességet a horgászjegyen fel kell
tüntetni.
(3) Az állami halászjegy és az
állami
horgászjegy díját a
halászati
hatóságnál, illetve
megbízottjánál a jegyek
átvételekor
kell megfizetni.
(4) A halászati hatóság, illetve
megbízottja a díjbevételeket havonta,
a
tárgyhót követő 5. napig
köteles
átutalni, illetve befizetni a Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH)
10032000-00289782-00000000 számú
számlájára. A kiadott jegyekkel a
forgalmazással megbízott
negyedévenként, a
negyedévet követő hónap 15.
napjáig a
halászati hatóság felé, a
halászati
hatóság pedig a tárgyévet
követő
évjanuár 31-ig köteles a MgSzH
Központ
felé elszámolni.
A területi engedély
22. §
(1) Területi engedély csak
halászati
vízterületre, illetőleg halastóra
adható ki.
(2) A halászati hatóság az
állami
tulajdonú halászati
vízterületekre
országos érvényességű,
kutatási
célú halászati területi
engedélyt
adhat ki. Az engedélyben meg kell határozni a
kutatás célját,
módját, valamint
időtartamát. Az engedély a hal
megtartására
nem jogosít, a halat lemérése
után azonnal
vissza kell helyezni a vízbe. Az engedély
jogosultja a
kutatás eredményeiről évente
január 10-ig
írásos összefoglaló
jelentést
köteles küldeni a halászati
hatóságnak.
Ennek elmulasztása esetén az aktuális
évi
területi engedély nem adható ki.
(3) A jogosult területi engedély
adásával más személy (a
továbbiakban: engedélyes)
számára
biztosíthat halászati vagy horgászati
lehetőséget. Területi engedélyt
két vagy
több jogosult együttesen is kiadhat.
(4) A jogosult az engedélyestől a
halászati őr
intézkedésével elvett
területi
engedélyt a halvédelmi
bírság
kiszabása iránt kezdeményezett
hatósági eljárás, a
halászattal,
horgászattal, illetve hal fogásával
összefüggésben lefolytatott
szabálysértési vagy
büntetőeljárás jogerős
befejezéséig
visszatarthatja, és az eljárás
eredményétől függően azt visszaadja vagy
visszavonja.
(5) A jogosult megtagadhatja a területi
engedély
kiadását attól a
kérelmezőtől, aki
elmulasztja az előző évi fogási napló
leadását.
(6) A jogosult köteles
nyilvántartást vezetni
a) az általa kiadott területi
engedélyekről, valamint
b) a telepített, illetve
c) a kifogott hal mennyiségéről
és faj
szerinti összetételéről
(fogási napló
összesítő),
és a halászati hatóság
számára a
nyilvántartásába a
betekintést lehetővé tenni.
(7) A területi engedély csak az
állami
halászjeggyel vagy horgászjeggyel együtt
jogosít halászatra vagy horgászatra.
(8) A területi engedélyt a jogosult
köteles
nevének (cégének),
címének
(székhelyének)
feltüntetésével
írásba foglalni, és abban meg kell
jelölnie:
a) az engedélyes nevét és
lakcímét,
b) a halászati vízterületet,
illetve azt a vízszakaszt, amelyre az engedély
vonatkozik,
c) az engedély időtartamát,
d) az alkalmazható
halászeszközt vagy azt,
hogy a jegy kizárólag csak horgászatra
jogosít,
e) az e törvényben előírt
tilalmak, és
korlátozások alapján az
általa
megállapított fogási tilalmat
és
korlátozást.
(9) A halászati
tevékenységet
tudományos kutatási célból
végző
személy részére kiadott
területi
engedélyben a kutatási célt is fel
kell
tüntetni.
(10) Az engedélyes a kifogott hal
mennyiségéről és faj szerinti
összetételéről – ha
jogszabály
másként nem rendelkezik – a jogosult
által
(vagy jogosultak által közösen)
átadott
fogási naplót köteles vezetni.
Vhr. 13. § (1) A jogosult vagy több jogosult
együttesen
- a területi engedély
adásával egyidejűleg -
fogási naplót is átad az
engedélyesnek.
(2) A halász, horgász fogási
naplónak
alkalmasnak kell lenni az 5. számú
mellékletben
felsorolt halfajok halászati
vízterületek szerint
kifogott évenkénti
mennyiségének
megállapítására.
(3) Az engedélyes naponta a horgászat vagy a
halászat befejezése után
köteles a
fogási naplóba bejegyezni halfajonként
az aznap
kifogott mennyiséget.
(4) A halászok zsákmányának
nyilvántartásáról a
halászt
foglalkoztató vagy megbízó jogosult
köteles
gondoskodni.
(5) A fogási naplót az engedélyes
legkésőbb
a tárgyévet követő év
január 10.
napjáig köteles leadni a jogosultnak, aki az
átvétel ellenében igazolást
ad.
(6) Az (5) bekezdés szerinti igazolás
kiadása nem
szükséges abban az esetben, ha a jogosult
egyúttal
az állami horgászjegy
forgalmazásával
megbízott szervezet, és a horgász
nyilatkozik,
hogy e szervezetnél kívánja
állami
horgászjegyének
érvényességét
meghosszabbítani.
(7) A kutatási célból kifogott
és
elszállított hal
mennyiségéről, annak faj
szerinti összetételéről a
kutatást
végző személy - eltérő
megállapodás
hiányában - a tárgyévet
követő
év január 10. napjáig köteles
-
írásban - jelentést tenni a
jogosultnak.
(8) Az országos területi
hatályú,
kutatási célú halászati
területi
engedély akkor adható ki, ha
a) a kérelmező rendelkezik a halászat
folytatásához szükséges
személyi
feltételekkel;
b) igazolja, hogy milyen szervezeti keretek
között végzi a kutatást;
c) bemutatja a jóváhagyott
kutatási
témáját, annak időtartamát
és
módszerét.
(9) Az engedélyes köteles a
tevékenységéről előre
értesíteni a
halászatra jogosultat.
(10) A halászatra jogosult által
kiadott és
a határvízre vonatkozó
területi
engedélyben fel kell tüntetni a
külön
jogszabályban vagy nemzetközi
szerződésben
rögzített, az államhatárral
kapcsolatos
szabályok betartására
vonatkozó
felhívást
Tiltott eszközök és módok
23. §
(1) Tilos a hal fogásához minden olyan
fogási eszköz, illetve mód
alkalmazása, amely
a halállományt és
élőhelyét
károsíthatja.
(2) Tilos a hal fogásához
különösen
a) váltóáramú
elektromos eszköz alkalmazása,
b) mérgező vagy
kábító hatású
anyag,
c) robbanóanyag,
d) szúrószerszám, illetve
e) búvárszigony vagy más,
halfogásra
alkalmas búváreszköz
használata, valamint
f) gereblyéző horgászati, illetőleg
hurokvető halászati módszer
alkalmazása.
(3) Tilos folyóvízen olyan
halfogóeszköz vagy
-készülék,
továbbá olyan fogási mód
alkalmazása, amely átlagos
vízállás
esetén a folyó, illetve a holtág,
mellékág medrének
felénél
többet keresztirányban folyamatosan
elzár.
24. §
(1) Tilos egyenáramú eszközzel
a hal
fogása, a (2) bekezdésben foglalt eseteket
kivéve.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom
alól a
halászati hatóság indokolt esetben
– az a)
és c) pont esetében a jogosult
kérelmére,
illetőleg hozzájárulásával
a) keltetőházi szaporításhoz
szükséges anyahalak
begyűjtéséhez,
b) ártéren végzett
ivadékmentéshez,
c) rendkívüli kár
elhárítása miatt
szükséges
lehalászáshoz,
d) tudományos célt
szolgáló
vizsgálati anyag begyűjtéséhez
felmentést
adhat, eseti engedéllyel.
(3) Védett természeti
területen – a
rendkívüli kár
megelőzéséhez
szükséges
állománymentés,
továbbá tudományos kutatási
célt
szolgáló vizsgálati anyag
begyűjtése
kivételével – tilos az elektromos
halászat.
Az állománymentést,
továbbá a
tudományos célú gyűjtést
természetvédelmi hatóság (a
továbbiakban: felügyelőség)
engedélyezi.
(4) Elektromos eszközzel
kizárólag elektromos
halászgépkezelő
képesítéssel
rendelkező személy halászhat.
(5) Elektromos halászatot
kizárólag a
halászati hatóságnál
nyilvántartott
minősítési-üzembe helyezési
vizsgával
rendelkező és évenkénti elektromos
érintésvédelmi
felülvizsgálaton
átesett elektromos eszközzel lehet
végezni.
(6) [A 2009. évi XXVIII.
törvény 17. §
(8) bekezdés j) pontja hatályon
kívül
helyezte. Hatályos: 2009. 05. 15.]
Vhr. 13/A. § (1) Az elektromos halászgép
minősítési-üzembe helyezési
vizsgáztatását a Jávorka
Sándor
Mezőgazdasági és Élelmiszeripari
Szakközépiskola és Szakiskola (Tata)
intézetében vagy a Halászati
és
Öntözési Kutató
Intézetben (Szarvas)
végezteti el a gép tulajdonosa. Az elektromos
halászgépnek a villamos
halászókészülékekről
szóló MSZ-05 44.1603:1983
számú
szabványban foglaltaknak kell megfelelni.
(2) Az eredményes vizsgáról a
kijelölt
intézet igazolást ad, amit a tulajdonos
köteles az
állandó lakóhelye szerinti
halászati
hatóságnak - az elektromos
halászgéppel
egyidejűleg - bemutatni.
(3) A halászati hatóság a
bejelentés
alapján nyilvántartásába
veszi a
minősítési-üzembe helyezési
vizsga
követelményeinek megfelelt elektromos
halászgépet.
(4) A minősítési-üzembe
helyezési vizsga nem
helyettesíti a külön
jogszabályokban
előírt kötelezettségek
teljesítését.
A halgazdálkodás tervszerűsége
(1) A jogosult a halállomány
és
élőhelyének megújulása
érdekében köteles a halászati
vízterületen az élőhelyre jellemző
fajú
évenkénti
állománypótlás
mellett oly módon gazdálkodni, hogy az
élőhelynek
megfelelő korú és sűrűségű
halállomány tartósan fennmaradjon.
(2) Ha e törvény
másképp nem
rendelkezik, öt évre szóló
halgazdálkodási tervet kell
készíteni arra
a halászati vízterületre, amely olyan
összeköttetésben van más
halászati
vízterülettel, hogy az lehetővé teszi a
hal szabad
átjutását.
(3) A (2) bekezdés szerinti halászati
vízterületen a halgazdálkodás
szakszerűségének
biztosítása
érdekében a miniszter előírhatja
megfelelő szintű
halászati szakirányú
végzettséggel
rendelkező személy jogosult által
történő
foglalkoztatását. Nem kötelező a
halászati
szakirányú végzettséggel
rendelkező
személy foglalkoztatása, ha a jogosult
rendelkezik a
megfelelő halászati végzettséggel,
és azt a
halászati hatósághoz
nyilvántartás
céljából bejelentette.
(4) A kötelező foglalkoztatásra, valamint
a
halászati képesítésre
vonatkozó
szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
Vhr. 14. § (1) Ha a jogosult által
hasznosított
halászati vízterület(ek) összes
területe
meghaladja az ötszáz hektárt, a jogosult
felsőfokú halászati
szakirányú
képesítéssel rendelkező
személyt
köteles foglalkoztatni.
(2) Halászati felsőfokú
szakirányú
képesítéssel rendelkező
személy, aki
a) halászati szak-üzemmérnök,
b) halászati szakmérnök,
c) okleveles halászati mérnök
(külföldi
egyetemen szerzett oklevél)
képesítéssel
rendelkezik, illetve
d) halászati témában dr. univ, PhD
vagy kandidátusi fokozatot szerzett,
továbbá
e) felsőfokú szakirányú
mezőgazdasági
képzettségű, és rendelkezik
ötéves
halászati szakmai gyakorlattal.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti
nagyságú
halászati vízterület jogosultja
természetes
személy, és rendelkezik a (2) bekezdés
szerinti
képesítéssel a halászati
hatóságnál kérheti - annak
igazolásával - az (1) bekezdés
szerinti
kötelezettség alóli
mentesítését.
Vhr. 15. § (1) A halászati
vízterületeken csak
hatósági állatorvosi
igazolással
engedélyezett hal telepíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásban
tanúsítani kell, hogy az adott
haltétel fertőző
és parazitás megbetegedéstől mentes,
valamint hogy
származása helyén az
igazolás
kiadásának időpontjában és
azt megelőzően
két éven belül a tavaszi
virémia és a
pisztráng-félék
vérképzőszervi
elhalása nem fordult elő.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolás hat napig
érvényes.
(4) A jogosult a hal telepítésének
tervezett
helyét és időpontját köteles
- azt
legalább három nappal megelőzően - a
halászati
hatóságnak bejelenteni.
26. §
(1) A halgazdálkodási tervet
– ha e
törvény másképp nem
rendelkezik – a
halászati hatóság hagyja
jóvá.
(2) Az állam önálló
halászati
jogának haszonbérbe adása egyben a
pályázathoz mellékelt
halgazdálkodási terv (12. §)
jóváhagyását is jelenti.
27. § A
halgazdálkodási terv tartalmazza
a) a halászati vízterület
azonosító adatait (helyrajzi
számát), a
jogosult nevét (megnevezését),
lakcímét (székhelyét),
b) a vízterületen tervezett
halgazdálkodást és más,
halászattal
összefüggő hasznosítási
célokat,
c) az alkalmazható halászati
és
horgászati eszközök és
módszerek
megjelölését,
d) az évenkénti
haltelepítés
mennyiségére vonatkozó adatokat,
halfaj és
korosztály szerinti megosztásban,
e) a víz minőségének
és
halgazdálkodási
értékének
védelmét célzó
intézkedéseket
– beleértve a hal etetését
vagy
takarmányozását is,
f) a halgazdálkodás
érdekében a
vízinövény- és
víziállat-állomány
fenntartására tervezett
intézkedéseket,
valamint
g) a halállomány őrzése
módjának, a halászati őrök
létszámának,
h) a területi engedélyek
fajtáinak és
mennyiségének
meghatározását.
28. § A halászati
hatóság a
halgazdálkodási terv
jóváhagyását megtagadja, ha
az nem felel
meg a jogszabályban, hatósági
határozatban,
illetőleg a halászati jog haszonbérbe
adásáról szóló
szerződésben
előírt követelményeknek.
29. § Ha a jogosult
személyében
változás következik be, a
halgazdálkodási terv
előírásai mindaddig
hatályban maradnak, ameddig az új jogosult a
korábbitól eltérő halászati
céljainak
megvalósítására
új
halgazdálkodási tervet nem
készít, s azt a
halászati hatóság
jóvá nem hagyja.
30. § Ha a
halgazdálkodási terv
jóváhagyását
követően a
halállomány vagy a hal
élőhelyének
állapotában bekövetkezett
változás
miatt szükséges, a halászati
hatóság a
jogosult kérelemére vagy hivatalból a
halgazdálkodási tervet
módosítja, illetőleg
attól eltérést engedélyez.
30/A. § A jogosult az Európai
Unió
közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusában
meghatározott idegen és nem honos halfajok
telepítését a halászati
hatóság engedélye alapján
végezheti.
Országos Halászati Adattár
31. §
(1) A halállomány és
élőhelyének védelmére a
miniszter
Országos Halászati Adattárat (a
továbbiakban: Adattár) tart fenn, és
működtet.
(2) Az Adattár tartalmazza
a) a halászati vízterületek
azonosítására
szolgáló adatokat,
b) a jogosultak természetes
személyazonosító adatait (szervezet
esetében megnevezését) és
címét (székhelyét),
c) a halgazdálkodási tervek
és a megvalósításuk adatait,
d) az egyes halászati
vízterületeken az adott
évben telepített, illetve kifogott halak
mennyiségére, minőségére
és faj
szerinti összetételére
vonatkozó adatokat.
(3) Az Adattárban a (2) bekezdés
szerinti adatokban
bekövetkezett változásokat folyamatosan
kell vezetni.
(4) A 14. § (3) bekezdése szerinti
telepítési költségek
megállapításához az
Adattár adatait
kell alapul venni.
32. §
(1) A jogosult évente köteles jelenteni a
halászati hatóságnak
a) a halászati vízterületen
telepített hal fajonkénti
mennyiségét, valamint
b) a továbbnevelési,
c) a fogyasztási célból
kihalászott, továbbá
d) a horgászat keretében kifogott hal
fajonkénti mennyiségét, valamint a
minőségre vonatkozó adatokat. A
jelentés
alapját a halászatra vonatkozó
fogási
naplóösszesítő, illetőleg a
halászati
hatóság által előzetesen
jóváhagyott
becslési módszerrel
megállapított adatok
képezik.
(2) A halászati hatóság az
Adattár
vezetéséhez szükséges
adatokat megküldi
a miniszternek.
33. §
(1) Az Adattár
a) a jogosult, valamint a halászati
vízterület
által érintett más
vízterületre
vonatkozó halászati jog jogosultja, vagy
b) a halászati vízterülettel
érintett ingatlan tulajdonosa,
használója, valamint
c) a halászati jog
gyakorlásával
érintett hatóságok
számára –
az őt érintő adatok tekintetében –
nyilvános.
(2) A miniszter az adatszolgáltatást
rendeletben díj fizetéséhez
kötheti.
(3) A miniszter az adatgyűjtés alapján
évenként
tájékoztatót tesz
közzé a halászat helyzetéről.
Vhr. 16. § (1) A jogosult az Országos
Halászati
Adattár (a továbbiakban: Adattár)
részére készített
jelentését
a tárgyévet követő év
február 28.
napjáig köteles megküldeni a
halászati
hatóságnak.
(2) A halászati hatóság az
Adattár
vezetéséhez szükséges
adatokat március
15. napjáig köteles megküldeni az
Adattárnak.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal - az
1998. évi adatok vonatkozásában -
1999.
március 15. napjáig kell az Adattár
felé
teljesíteni.
Vhr. 17. § (1) Az Adattár
fenntartásáról és
működtetéséről a miniszter a
Haltenyésztési Kutató
Intézet (a
továbbiakban: Intézet)
útján gondoskodik.
Az Intézet felelős az Adattár
üzemeltetéséért és
karbantartásáért, az adatok
védelméért, az
információs rendszer
számítógépparkjának
és
programjainak folyamatos
fejlesztéséért.
(2) Az ország
halállományának
állapotára vonatkozó adatok
közül csak a
miniszter által már közzétett
adatok
nyilvánosak.
(3) Az Adattár tárgyévi
állapotának
előállítása után az előző
évi
állapotú Adattárat
archiválni kell.
Vhr. 18. § (1) Az adattárban a nyilvános
adatokba
való betekintés díjmentes, azonban az
Adattár adatairól
kiállított
igazolás díja halászati
vízterületenként és
évenként
háromezer forint, melyet a Magyar
Államkincstárnál vezetett
10026005-01714029-00000000 számú
számlára
kell megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díj
fizetésének kötelezettsége
alól a
központi közigazgatási szerv
kérelmére a
miniszter felmentést engedélyezhet.
(3) A jogosult, valamint a halászati
vízterület
által érintett más
halászati
vízterület szerinti jogosult, vagy a
halászati
vízterülettel érintett ingatlan
tulajdonosa,
használója
hozzájárulása
nélkül az Adattár nem adhat ki harmadik
fél
részére - egyedi
azonosításra alkalmas -
adatokat. Amennyiben ilyen adatok
igénylésére
közérdekből kerül sor, a
szolgáltatást
igénylő köteles a jogosultságot igazolni.
A halászati őrzés
34. §
(1) A jogosult köteles a
halgazdálkodási terv
alapján hasznosított halászati
vízterület
halállományát és
élőhelyét őrizni, vagy
őrzéséről –
halászati őr útján –
gondoskodni.
Halászati őr egyéb
vízterületen, illetőleg
halastavon is igénybe vehető. Halászati őrt
több
jogosult közösen is foglalkoztathat. A
halászati őr
feladataival mezei őrszolgálat is
megbízható.
(2) Halászati őr az a nagykorú
büntetlen előéletű személy lehet, aki
- hatósági orvosi igazolvánnyal
igazolja, hogy nem
szenved olyan testi és szellemi
fogyatékosságban,
amely gátolná feladata
ellátásában,
továbbá – ha az őrzés
során
lőfegyvert is tart magánál – megfelel a
lőfegyvertartási engedély
kiadására
vonatkozó feltételeknek;
- a működési helye szerinti halászati
hatóságnál vizsgát
és a miniszter
által rendeletben meghatározott szövegű
esküt
tett;
- a halászati hatóság által
kiadott
szolgálati igazolvánnyal és az
igazolvánnyal azonos sorszámú
szolgálati
naplóval rendelkezik.
(3) A halászati őrzés
módját, illetve
halászati őr foglalkoztatását vagy
annak
megszűnését a jogosult köteles a
halászati
hatóságnál
nyilvántartásba
vétel céljából
haladéktalanul
bejelenteni. A halászati őr a (2) bekezdés
szerinti
vizsgát legkésőbb a
foglalkoztatásának
kezdő napjától számított
hatvan napon
belül köteles letenni.
(4) A halászati őr a halászati
vízterületen, halastavon, illetőleg annak
partján
– a mezőőrt megillető jogosultságokon
túlmenően
– jogosult
a) azt a személyt, aki a halászati
vízterületen halászik,
horgászik, a
halászatra jogosító
okmányok
bemutatására felszólítani;
b) a halászó,
horgászó
személyt a birtokában lévő hal
kifogására való
jogosultságának
igazolására felszólítani,
illetve a
halászatra jogosító
okmányok vagy a
jogosultság hiányában
járművét
átvizsgálni, a kifogott halat a vízbe
kíméletesen visszahelyeztetni, az
élettelen halat
elismervény ellenében visszatartani;
c) a méreten aluli, a területi
engedélyben
meghatározott mennyiségen felüli, a
tilalmi időben
kifogott, valamint a védett halat a vízbe
kíméletesen visszahelyeztetni, az
élettelen halat
elismervény ellenében visszatartani.
d) a személytől a területi
engedélyt elvenni
és azt a kibocsátónak
haladéktalanul
megküldeni,
e) a személytől az állami
halász- és
horgászjegyet visszatartani és azt a
halászatra
jogosulton keresztül a kezdeményezett
hatósági eljáráshoz
mellékelve
köteles a halászati
hatóságnak
megküldeni.
(5) A halászati őrök
felügyeletét a
halászati hatóság – a
rendőrséggel
együtt – látja el. A halászati
őrök
hatósági
nyilvántartására,
vizsgakövetelményeire,
továbbképzésére
és
működésére vonatkozó
részletes
szabályokat a miniszter rendeletben
állapítja meg.
Vhr. 19. § (1) A halászati őr köteles a
halászattal és a horgászattal
kapcsolatos
ismeretekről, a halászat és horgászat,
a
halászati őrzés, a mezőgazdasági
őrszolgálat, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos
jogszabályok ismeretéről a
működésének
helye szerint illetékes halászati
hatóság
vizsgabizottsága előtt vizsgát tenni.
(2) A vizsga részletes szakmai anyagának
meghatározásáról a
minisztérium
gondoskodik.
Vhr. 20. § (1) A halászati vizsgát tett
halászati őr megbízásának
vagy
foglalkoztatásának megkezdése előtt a
működésének helye szerinti
halászati
hatóság halászati felügyelője
előtt
köteles esküt tenni. A halászati őr
esküjének szövege a következő:
Én ........................................................
esküszöm, hogy a rám bízott
halászati
vízterület (halastó)
halállományára és
élőhelyére,
valamint a halászati berendezésekre
lelkiismeretesen
vigyázok. Feladataimat a jogszabályok
rendelkezéseinek, a szakmai szabályoknak
és a
kapott megbízásnak,
utasításnak megfelelően
teljesítem. A halászat, horgászat
érdekeit
sértő cselekmények és
károkozások
megelőzésére a szükséges
intézkedéseket megteszem. A hatályos
jogszabályoknak megfelelően mindazokkal a
személyekkel
szemben eljárok, akik a halászati
vízterületen (a halastavon) vagy annak
partján
jogosultság hiányában
halásznak,
horgásznak, továbbá a
halállomány
és élőhelyének érdekeit
sértik vagy
veszélyeztetik.
(2) A halászati hatóság az
eskü
kivételéről esküokmányt ad
ki. Az eskü
letételéről szóló
tanúsítványt – amelyet az
érintettek
aláírásukkal hitelesítenek
– a
halászati hatóság őrzi. Az
eskü
kivételének a díja kétezer
forint, melyet a
halászati hatóságnál kell
megfizetni.
(3) Az esküokmány mintáját a
6. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 21. § (1) Az esküt tett halászati őr
részére a halászati
hatóság a 7.
számú mellékletben foglalt minta
szerint –
díj ellenében –
hatósági
igazolványt és az igazolvánnyal azonos
sorszámú szolgálati naplót
ad át.
(2) A szolgálati igazolvány és a
hatósági igazolvány díja
kettőezer-kettőezer forint, melyet a kiadásakor a
halászati hatóságnál kell
megfizetni.
(3) A hatósági igazolvány
és a
szolgálati napló
elvesztését
haladéktalanul be kell jelenteni a halászati
hatóságnál.
(4) A halászati őr a
megbízása vagy
foglalkoztatása megszűnése esetén 30
napon
belül köteles a hatósági
igazolványt
és a szolgálati naplót a
halászati
hatóságnak átadni, amely az
átvételről igazolást
állít ki. A
szolgálati naplót öt évig meg
kell őrizni.
(5) A halászati hatóság az
esküt tett
és hatósági igazolvánnyal,
valamint
naplóval ellátott halászati
őrökről – a
8. számú melléklet szerint –
nyilvántartást vezet.
(6) A halászati őr
igazolványának
visszavonását a halászati
hatóságnál a halászati őr
munkáltatója, vagy
megbízója, illetve a
rendőrség kezdeményezheti.
(7) A halászati őrök
továbbképzéséről az MGSzH
Központ gondoskodik
Vhr. 22. § A halászati őr a Hhtv. 34. §-a
(4)
bekezdésének b) pontja szerint a jármű
átvizsgálásáról
intézkedik,
ha a halállomány és
élőhelyének
őrzése céljából annak
ellenőrzése is
szükséges.
IV. Fejezet
A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME
Általános szabályok
35. §
(1) A jogosult köteles a halászati
vízterületén élő hal
állományát,
életközösségét,
valamint
élőhelyét védeni, a hal
természetes
táplálékszerzését
és
szaporodását – ideértve
áradás
esetén a halivadék mentését
is –
elősegíteni.
(2) A hal élőhelyén kialakult
természeti
egyensúly megbontására alkalmas
szervezet,
táplálékanyag vízbe
helyezése,
illetőleg abból történő
kiemelése
kizárólag a jogosult által vagy annak
hozzájárulásával
történhet. Ez
a rendelkezés a jogosultnak a
környezetvédelmi, a
természetvédelmi, valamint a
vízügyi
jogszabályokban előírt
kötelezettségeit nem
érinti.
(3) A jogosult köteles megtenni mindazokat az
intézkedéseket, amelyek a
halállomány
megbetegedésének megelőzése, illetve
megszüntetése érdekében
szükségesek, így
különösen a
halállományban észlelt
elhullás
esetén köteles a haltetem
eltávolításáról
intézkedni.
(4) Amennyiben a jogosult a hal és
élőhelyének védelmére
előírt
kötelezettségének nem vagy nem megfelelő
módon tesz eleget, a halászati
hatóság
határozatában felhívja e
kötelezettségének
teljesítésére.
36. §
(1) A halászati vízterületen
bekövetkezett halpusztulás
észlelése
esetén a jogosult, a halászati
őrzéssel
megbízott vagy a jogszerűen halászó,
horgászó személy köteles
haladéktalanul a halászati
hatósághoz
bejelentést tenni.
(2) A halpusztulás okainak
felderítése
állami feladat, melyről a miniszter az általa
kijelölt vízélettani
laboratórium
útján gondoskodik. A laboratórium
eljárására vonatkozó
szabályokat a
miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A halpusztulás okozta
vízminőségi
kár elhárítására
és a
kár viselésére a
vízgazdálkodásról
szóló 1995.
évi LVII. törvény
rendelkezései az
irányadók.
Vhr. 23. § (1) A vízszennyezésekkel
kapcsolatos
halélettani kérdésekben az
országos
hatáskörű Vízélettani
Laboratórium
(Százhalombatta), valamint a területileg
illetékes
megyei (fővárosi)
növény-egészségügyi
és
talajvédelmi állomás
szakvéleményét kell
irányadónak
tekinteni.
(2) A szennyvízből és a befogadó
vízből - a
szennyvíz betorkollása alatt és felett
- 3-3
hatósági vízmintát kell
gyűjteni a megyei
(fővárosi)
növény-egészségügyi
és talajvédelmi állomás
képviselőjének
jelenlétében. Egy-egy
sorozat vízminta a jogosultnál, illetve a
feltételezett károkozónál
marad, a minta
harmadik sorozata a vizsgálatok
elvégzésére
szolgál.
(3) Halbetegség gyanúja esetén a
jogosult
értesíti az
élelmiszerlánc-felügyeleti
szervet, amely megteszi a szükséges
intézkedéseket. A beteg halat vagy a friss
haltetemet a
jogosult az állatorvos vizsgálati
megrendelésével juttatja el az
élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.
37. §
(1) A jogosult kezdeményezheti a
halállományt, illetőleg annak
táplálékforrását
veszélyeztető vadászható vad
gyérítését a
vadászati
hatóságnál, amely felhívja
a
vadászati jog jogosultját a
határidőben
való gyérítésre. Az
eljárás
nem érinti a vad birtokbavételére
vonatkozó
– külön jogszabályban foglalt
–
rendelkezéseket.
(2) A nem vadászható vad
gyérítésének
engedélyezését a jogosult a
felügyelőségnél
kezdeményezheti. A
gyérítés a vadászatra
jogosult által
vagy tudomásával végezhető el.
Vhr. 24. § A Hhtv. 37. §-ának (2)
bekezdése
alkalmazásában nem
vadászható vadnak a
természetvédelmi oltalom alatt
álló vadfaj
egyedét kell tekinteni.
Tilalmak és korlátozások
38. §
(1) A természetvédelmi oltalom alatt
álló hal fogása (gyűjtése)
– ha
jogszabály másképp nem rendelkezik
– tilos.
(2) A hal és élőhelyének
védelme
érdekében a miniszter rendeletben
határozza meg
a) a természetvédelemért
felelős
miniszterrel együtt azt a naptári időszakot
és azt
az egyes halfajt, amelynek egyedét tilos kifogni
(halászati tilalmi idő);
b) halfajonként a legkisebb fogási
méretet
(halászati
méretkorlátozás), valamint a
naponta kifogható mennyiséget;
c) az országhatár mentén
lévő
halászati vízterületekre – a
határrendészetért felelős miniszterrel
egyetértésben – a halászat
rendjét.
(3) A jogosult kérésére a
halászati
hatóság – a külön
jogszabályban
meghatározott feltételek szerint –
engedélyezheti halászati
vízterületen a (2)
bekezdés a)-b) pontjában meghatározott
tilalmak
és korlátozások alól
történő
felmentést.
39. §
(1) Ha a halászati
vízterületen vagy annak
meghatározott részén a
halállomány
vagy élőhelyének védelme indokolja, a
halászati hatóság a
külön
jogszabályban meghatározott feltételek
szerint
a) az előírt halászati tilalmi időt
–
legfeljebb tizenöt nappal –
meghosszabbíthatja;
b) korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy
több
halfaj halászását,
horgászását;
c) az előírt halászati tilalmi időt
–
legfeljebb tizenöt nappal –
megrövidítheti,
illetőleg a rendeletben előírt halászati
méretkorlátozás alól
meghatározott
időtartamra felmentést engedélyezhet.
(2) [Az 1997. évi XLI. törvény
39. § 2.
bekezdését a 2006. évi CIX.
törvény
146. § e) pontja hatályon kívül
helyezte.
Hatályos: 2007. 01. 01.]
40. § Fogási tilalom
alá tartozó
vagy jogszabályban, illetve hatósági
határozatban megjelölt fogási
méretnél
kisebb hal vagy más víziállat
fogása
esetén a halat, illetve a víziállatot
a
vízbe kíméletesen vissza kell helyezni.
41. § [A 2009. évi XXVIII.
törvény
17. § (8) bekezdés k) pontja hatályon
kívül helyezte. Hatályos: 2009. 05. 15.]
Vhr. 25. § (1) A halászati
vízterületeken az
egyes halfajok legkisebb fogási
méretét a 9.
számú melléklet tartalmazza. A
legkisebb
fogási méret a halak
testhosszúsága,
amelyet a hal oldalán az orr
csúcsától a
farokúszó tövéig kell
mérni.
(2) A halászati hatóság egyes
vízterületeken hivatalból vagy a
jogosult
kérelmére a 9. számú
mellékletben
meghatározott legkisebb méreteknél
szigorúbb méreteket is
megállapíthat.
(3) A legkisebb fogási méret alól a
halászati hatóság -
természeti vagy
védett természeti terület
esetén a
természetvédelmi hatóság
szakhatósági
hozzájárulásával
- meghatározott, de legfeljebb egyéves
időtartamra
felmentést adhat.
Vhr. 26. § (1) A halászatra
jogosító
területi engedéllyel rendelkező személy
csak a
területi engedélyben feltüntetett
fajtájú és
darabszámú
halászeszközt használhat.
(2) Horgászatra jogosító
területi
engedéllyel rendelkező személy legfeljebb kettő -
egyenként legfeljebb három horoggal felszerelt -
horgászkészséget, valamint egy darab,
egy
négyzetméternél nem nagyobb
csalihalfogó
hálót használhat.
(3) A gyermek horgászjegy birtokában egy darab,
egy
horoggal szerelt horgászkészség
használható.
(4) A jogosult a használható
horgászkészségek
számát a (2)
bekezdésben előírt
mértéknél kisebb
számban is meghatározhatja, amelyet a kiadott
területi engedélyen köteles
feltüntetni.
Vhr. 27. § (1) A horgász a menyhal
kivételével a 9. számú
melléklet
szerinti méretkorlátozás
alá tartozó
halfajokból – a (2) bekezdés szerinti
gyermekhorgász kivételével –
naponta
legfeljebb összesen öt darabot, de
fajonként
legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta
három
kilogrammot foghat ki. A kifogott halat a korábban fogottal
kicserélni tilos. A
méretkorlátozás
alá nem tartozó fajokból és
menyhalból naponta összesen tíz
kilogramm
fogható ki. Amennyiben a horgász a
méretkorlátozással nem
védett
halfajokból olyan példányt fog ki,
amellyel a
tíz kilogrammos súlyhatárt
túllépi,
a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a
méretkorlátozással nem
védett halfajokra
köteles arra a napra beszüntetni.
(2) A 9. számú melléklet
szerinti
méretkorlátozás alá
tartozó
halfajokból – a menyhal
kivételével –
az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező
horgász naponta összesen egy darabot,
méretkorlátozás alá nem eső
fajokból
és menyhalból pedig naponta összesen
öt
kilogrammot foghat ki. Ha a gyermek horgász a
méretkorlátozással nem
védett
halfajokból olyan példányt fog ki,
amellyel az
öt kilogrammos korlátozást
túllépi, a
halat megtarthatja, a horgászatot azonban a
méretkorlátozással nem
védett halfajokra
köteles arra a napra beszüntetni.
(2) A 9. számú melléklet szerinti
méretkorlátozás alá
tartozó
halfajokból az állami gyermek
horgászjeggyel
rendelkező horgász naponta összesen egy darabot,
méretkorlátozás alá nem eső
fajokból
pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki. Ha a
gyermek
horgász a
méretkorlátozással nem
védett halfajokból olyan
példányt fog ki,
amellyel az öt kilogrammos korlátozást
túllépi, a halat megtarthatja, a
horgászatot
azonban a méretkorlátozással nem
védett
halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.
(3) Arra a horgászversenyre, amelyre a
versenyszabályzat
nem írja elő a kifogott halak
visszabocsátását, a
halászati
hatóság az (1) bekezdés szerinti
korlátozás alól - a
horgászverseny
időtartamára felmentést - adhat.
A kíméleti terület
42. §
(1) Amennyiben a hal szaporodása,
telelése
és a halivadék nevelése indokolja, a
halászati hatóság a
halászati
vízterületet vagy annak meghatározott
részét kíméleti
területté
nyilvánítja.
(2) A kíméleti területen
– a tilalom
feloldásáig – az évnek az
(1)
bekezdés szerinti határozattal
meghatározott
időszakában tilos a halászat, a
horgászat, a
vadászat, a csónakázás, a
fürdőzés, a vízisportok
űzése,
továbbá minden olyan
tevékenység
végzése, amely a hal
szaporodását és
fejlődését zavarhatja.
(3) A kíméleti
területté
nyilvánításról
szóló
határozatot nyilvánosan – a
sajtóban is
– közzé kell tenni.
(4) A kíméleti terület
határait
jól láthatóan, a
nyilvánosság
számára felismerhető módon kell
megjelölni.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak
végrehajtásával kapcsolatban
felmerült
költségeket a halászati
hatóság viseli.
V. Fejezet
A HALÁSZATI IGAZGATÁSSAL
ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS
HATÁSKÖRÖK
A halászati igazgatás
43. § [Az 1997. évi XLI.
törvény
43. §-át a 2006. évi CIX.
törvény 21.
§-a hatályon kívül helyezte.
Hatályos:
2007. 01. 01.]
44. §
(1) A halászati hatóság a
vízminőség, illetőleg a vízi
élővilág védelme
érdekében
hivatalból vagy a vízügyi
hatóság,
illetve a felügyelőség
kezdeményezésére a
halászati
vízterületen a halak etetését
korlátozhatja vagy időlegesen megtilthatja.[2]
(2) Az e törvény alapján
kérelemre
indult halászati hatósági
eljárásban
a miniszter által rendeletben
megállapított
igazgatási szolgáltatási
díjat kell az
ügyfélnek fizetnie.
(3) Az 1997. évi XLI. törvény
44. § 3.
bekezdését a 2005. évi LXXXIII.
törvény 339. §-ának 18. pontja
hatályon
kívül helyezte. Hatályos: 2005. 11. 01.]
Vhr. 28. § (1) A halászati
hatósági
feladatokat ellátó halászati
felügyelő a
halászati hatóság
szervezetében
látja el tevékenységét.
(2) A megyei közigazgatási határokon
átnyúló halászati
vízterület
esetén az a halászati
hatóság az
illetékes, amelynél a Hhtv. 6. §-a
szerinti
halászati vízterületté
nyilvánítási
eljárás megindult.
(3) A halvédelmi és
halgazdálkodási
bírság kiszabása, valamint az
állami
halászjegy vagy horgászjegy
visszavonása
iránt az eljárás
lefolytatására az a
halászati hatóság
illetékes, amelynek
területén a halászó vagy
horgászó lakóhelye (ennek
hiányában
szálláshelye), illetve a halászatra
jogosult
székhelye van.
Vhr. 29. § (1) A kérelemre indult
halászati
hatósági eljárásban az
ügyfélnek a kérelem
benyújtásával egyidejűleg ezer forint
igazgatási szolgáltatási
díjat kell
készpénzben vagy csekken fizetnie a
halászati
hatóság által közölt
számlára.
(2) A halászati hatóság első
fokú
határozata elleni fellebbezés
benyújtásával egyidejűleg kettőezer
forint
igazgatási szolgáltatási
díjat kell
készpénzben vagy csekken fizetni a
halászati
hatóság által közölt
számlára.
(3) A díjfizetésre kötelezettek
körének
megállapítására az
illetékekről
szóló 1990. évi XCIII.
törvény 31.
§ (1) bekezdésének első
mondatában, valamint
a 31. § (8) bekezdéseiben foglaltakat, a
jogorvoslati
díj
visszatérítésére a 32.
§-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy
állami
adóhatóság helyett
Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatalt, illeték helyett
díjat
kell érteni.
A halgazdálkodásért felelős miniszter
feladat- és hatásköre
45. § A halászattal
összefüggő
irányítási feladatokat a
halgazdálkodásért felelős miniszter az
érintett miniszterekkel együttműködve
látja el.
46. §
(1) A miniszter a halászattal
összefüggő
irányítási, szervezési,
valamint
szabályozási feladatkörében
a) kidolgozza a halgazdálkodás,
halászat
hosszú távú fejlesztési
irányelveit,
és gondoskodik ezek
megvalósításáról;
b) [Az 1997. évi XLI. törvény
46. § 1.
bekezdés b) pontját a 2006. évi CIX.
törvény 21. §-a hatályon
kívül
helyezte. Hatályos: 2007. 01. 01.]
c) kidolgozza a halászat külön
jogszabály
szerinti támogatási rendszerét,
és
gondoskodik a támogatás forrásainak
felhasználásáról;
d) -f)[Az 1997. évi XLI.
törvény 46. § 1.
bekezdés d)-f) pontját a 2006. évi
CIX.
törvény 21. §-a hatályon
kívül
helyezte. Hatályos: 2007. 01. 01.]
(2) A miniszter a halászati
igazgatással összefüggő
szervezési feladatkörében
a) gondoskodik az Adattár
fenntartásáról és
működtetéséről;
b) ellátja az állami
támogatásokkal
külön jogszabályban írt
feladatokat.
(3) A miniszter az állam nevében
gondoskodik az
államot megillető halászati jog
hasznosításáról.
(4) [Az 1997. évi XLI. törvény
46. § 4.
bekezdését a 2006. évi CIX.
törvény
21. §-a hatályon kívül
helyezte.
Hatályos: 2007. 01. 01.]
Országos Halászati Bizottság
47. §
(1) A miniszter a 10-11., valamint 45-46. §-okban
foglalt, a
feladat- és hatáskörébe
tartozó
ügyekben véleményező, javaslattevő
tevékenységet ellátó
Országos
Halászati Bizottságot hoz létre, amely
elősegíti a halászati jog
gyakorlásával
összefüggő egyéni és
közérdek
közötti összhang
megteremtését,
továbbá a miniszter
felkérése
alapján véleményt
nyilvánít
halászati szakmai kérdésekben,
valamint az azokra
vonatkozó jogalkotási
elképzelésekről.
(2) Az Országos Halászati
Bizottság tagjait
az érintett kormányzati, országos
érdekképviseleti és szakmai szervek,
az
Önkormányzatok
Szövetségének
Tanácsa, valamint a tudomány
képviselői
közül a miniszter kéri fel. Az
Országos
Halászati Bizottság működési
feltételeinek
biztosításáról a
miniszter gondoskodik.
A halászati hatóság feladat-
és hatásköre
48. §
(1) A halászati hatóság
a) nyilvántartást vezet a
halászati
vízterületekről (beleértve a
különleges
rendeltetésű halászati
vízterületet és
a halászati kíméleti
területet) – mely
tartalmazza az azonosítására
szolgáló adatokat, a jogosultak
körét, a
halászati jog haszonbérletére
kötött
szerződéseket és a vonatkozó
hatósági határozatokat -,
továbbá az
általa kiadott állami halász-
és
horgászjegyekről;
b) gondoskodik az Adattár
vezetéséhez
szükséges, a halászati jog
gyakorlásával vagy
hasznosításával
összefüggő adatok
bekéréséről és
a miniszter részére történő
megküldéséről;
c) ellátja az állami
támogatásokkal
kapcsolatos külön jogszabályban
meghatározott
feladatokat.
(2) A halászati hatóság
hatósági feladatainak
ellátása során
a) külön
térítés fizetése
nélkül a halászati
vízterülettel
érintett ingatlanra bejárhat, a
vízparton
szemlét, vizsgálatot tarthat;
b) a jogosulttól, a
halásztól, a
horgásztól a halászati
tevékenységgel
összefüggésben
felvilágosítást, adatot,
igazolást
kérhet, valamint a jogosultnak a halászati joggal
kapcsolatos irataiba, nyilvántartásaiba
betekinthet;
c) a halászati vízterületen a
halászat
állapotáról megfigyelést
végez;
d) a halállományt
veszélyeztető
tevékenység abbahagyását,
illetve a
tevékenységtől való
tartózkodást
rendelheti el;
e) a halpusztulás esetén a haltetem
elszállítását ellenőrzi;
f) jogosulatlan vagy nem megengedett módon
való
halászat, horgászat esetén a kifogott
halat,
valamint a kifogáshoz használt eszközt
–
elismervény ellenében – visszatarthatja;
g) a halászati jog
hasznosításával
összefüggő
jogszabálysértés
észlelése esetén eljár,
illetőleg az
illetékes hatóságnál
eljárást
kezdeményez;
h) [A 2009. évi LVI. törvény
167. §-a
hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 2009. 10.
01.]
i) engedélyezi halfaj külföldről
származó egyede vagy ennek
továbbtenyésztéséből
származó
utódja telepítését.
(3) A halászati hatóság
közigazgatási eljárásban
országos
illetékességgel hozott
döntése ellen
közigazgatási eljárás
keretében
fellebbezésnek helye nincs.
Vhr. 30. § A halászati
hatóság
illetékességi területén
társadalmi
őröket bízhat meg.
VI. Fejezet
A HALGAZDÁLKODÁSI ÉS A
HALVÉDELMI BÍRSÁG
A halgazdálkodási bírság
49. §
(1) A halászati hatóság
halgazdálkodási bírságot
szab ki a
jogosulttal szemben akkor, ha
a) a halgazdálkodási terv szerinti
kötelezettségének a halászati
hatóság figyelmeztetése
ellenére nem tesz
eleget;
b) a halászati hatóság
hozzájárulása
nélkül olyan fajú
vagy korosztályú halat telepít,
amelyet
jogszabály tilt, vagy a
halgazdálkodási terv nem
tartalmaz;
c) megsérti a hal és
élőhelyének
védelmére vonatkozó, e
törvényben
foglalt előírásokat;
d) nyilvántartási és
adatszolgáltatási
kötelezettségének
nem tesz eleget;
e) állami halászjeggyel vagy
horgászjeggyel
nem rendelkező személy számára
területi
engedélyt ad.
(2) A halgazdálkodási
bírság
mértéke hektáronként 100
forinttól
10 000 forintig terjedhet.
A halvédelmi bírság
50. §
(1) A halászati hatóság
halvédelmi bírságot szab ki
a) a jogosulatlanul halászó vagy
horgászó,
b) az e törvény által nem
megengedett
módon vagy tilalmi időben halászó vagy
horgászó, illetőleg
c) a 22. § (10) bekezdésében,
a 35. § (2)
bekezdésében, a 38. §-ban, valamint a
42. § (2)
bekezdésében meghatározott
rendelkezést
megsértő,
d) állami halászjegy, illetve
horgászjegy
igénylése során a 20. § (3)
bekezdése
szerinti nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő
személlyel szemben.
(2) Halvédelmi bírságot kell
kiszabni azzal
szemben is, aki halfogásra jogosító
okmányok nélkül vagy a
törvényben
foglalt tilalmakat és korlátozásokat
megszegve
halfogásra alkalmas állapotban lévő
eszközzel
tartózkodik halászati
vízterületen vagy annak
partján.
(3) A halvédelmi bírság
mértéke
a) jogosulatlan horgászat, valamint a
fogási
napló vezetésének
elmulasztása
esetén 10 000-200 000 forint,
b) jogosulatlan halászat esetén 50
000-500 000 forint,
c) az e törvény által meg nem
engedett
módon vagy tilalmi időben való
halászat vagy
horgászat esetén, valamint a (2)
bekezdésben
szereplő esetben 10 000-500 000 forint,
d) a 35. § (2) bekezdésében, a
38. §-ban,
valamint a 42. § (2) bekezdésében
meghatározott tilalom megszegése
esetén 10 000-500
000 forint,
e) állami halászjegy, illetve
horgászjegy
igénylése során a 20. § (3)
bekezdése
szerinti nyilatkozat valótlan tartalommal
történő
megtétele esetén 50 000 forint.
51. §
(1) A halgazdálkodási, illetve
halvédelmi
bírság mértékét
az eset összes
körülményére –
így
különösen az érintettek
érdekei
sérelmének körére,
súlyára, a
jogsértő állapot időtartamára
és a
jogsértő magatartás ismételt
tanúsítására, a
jogsértéssel
elért előnyre – tekintettel kell
meghatározni.
(2) A halgazdálkodási, illetve
halvédelmi
bírságot az azt kiszabó
határozat jogerőre
emelkedésétől számított
harminc napon
belül kell megfizetni a miniszter által
külön
jogszabályban meghatározott
számlára.
51/A. § A határidőre meg nem
fizetett
halgazdálkodási bírság
és
halvédelmi bírság adók
módjára behajtandó
köztartozás.
Vhr. 31. § A halgazdálkodási, illetve
halvédelmi bírság
összegét – a
halászati hatóság
határozatának
jogerőre emelkedésétől
számított harminc
napon belül – a halászati
hatóság
határozatához mellékelt
készpénz-átutalási
megbízáson
kell megfizetni az MgSzH 10032000-00289782-00000000
számú
számlájára. A kiadott
készpénz-átutalási
megbízáson
a halászati hatóság
feltünteti a fizetendő
bírság jogcímét
és
összegét, valamint a határozat
számát.
VII. Fejezet
A HALÁSZATTAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
PÉNZÜGYI FEDEZETE
Támogatható feladatok
52. §
(1) Az e törvényben
meghatározott feladatok
végrehajtásával
a) a természetes vizek
halállományának
pótlásával,
b) a halpusztulással összefüggő
kármegelőzéssel,
kárelhárítással
és a
halállomány
megújításával,
c) a természetes vízi
halállomány
védelmével és
fejlesztésével,
d) a természetes vízi
élőhely állapotának
javításával,
e) a természetes vízi
halgazdálkodással
összefüggő kutatási és
ismeretterjesztő
tevékenységgel,
f) természetes vízi
halgazdálkodással
összefüggő külföldi
tapasztalatszerzéssel,
g) a nemzetközi halászati szervezetekben
a nemzeti képviselet
ellátásával
h) a halászati igazgatás
működésével
kapcsolatos személyi és dologi
költségek
részbeni vagy teljes fedezésére
támogatás nyújtható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok
ellátásának
támogatására az
alábbi pénzügyi források
használhatók fel:
a) az államot megillető halászati jog
haszonbérbe adásából,
b) az állami halászjegy és
az állami
horgászjegy kiadásáért
fizetett
díjának megfizetéséből,
c) a halászvizsga és a
horgászvizsga díjának
megfizetéséből,
d) a halgazdálkodási
bírság és
a halvédelmi bírság
befizetéséből,
e) a halászat céljainak
megvalósítását
elősegítő
egyéb önkéntes befizetésekből,
f) jogszabály által előírt
egyéb
befizetésekből származó
bevételek.
Vhr. 32. § (1) A Hhtv. 52. §-a (1)
bekezdésének
a)-f) pontjaiban felsorolt tevékenységekhez
támogatás elnyerésére a
miniszter
évente nyilvános pályázatot
ír ki.
(2) A pályázat
elbírálása
során a miniszter az Országos
Halászati
Bizottság véleménye alapján
határoz.
Vhr. 33. § Az államot megillető
halászati jog
haszonbérleti díját, valamint a
halászatfejlesztési
hozzájárulás
összegét évente március 31.
napjáig
kell átutalási megbízáson
teljesíteni a Magyar
Államkincstárnál
vezetett FM Halgazdálkodási
tevékenységek
10032000-01220191-55000000 számú
számlára.
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
53. §
(1) Ez a törvény a
kihirdetését
követő 90. napon lép hatályba azzal,
hogy a 3.
§ (2) bekezdésében foglalt
rendelkezés a
hatálybalépése előtt a Magyar
Államtól jogszerűen megszerzett
halászati jogot
nem érinti.
(2) [A 2007. évi LXXXII.
törvény 2. §
299. pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 2007. 07. 01.]
(3) [A 2007. évi LXXXII.
törvény 2. §
299. pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 2007. 07. 01.]
Vhr. 34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése
napján lép hatályba.
(2) A rendelet
hatálybalépésével
egyidejűleg hatályát veszti a
halászatról
szóló 1977. évi 30.
törvényerejű
rendelet végrehajtására kiadott
44/1977. (XII.
19.) MÉM rendelet, valamint az azt
módosító
18/1981. (X. 27.) MÉM rendelet , a 10/1984. (XII. 29.)
MÉM rendelet és a 28/1994. (V. 31.) FM rendelet
azzal,
hogy az állami halászjegy, valamint az
állami
horgászjegy díjára
vonatkozó
rendelkezéseket a 70.
életévüket
betöltött személyek
díjmentessége
kivételével - 1997. december 31.
napjáig -
továbbra is alkalmazni kell. A gyermek
horgászjegyek
1997. december 31. napjáig változatlanul a
gyermek
horgászjegy nyomtatványának
felhasználásával adhatók
ki, amelyen a
díjmentességét fel kell
tüntetni.
Vhr. 35. § (1) Az államot megillető
halászati jog
korábbi hasznosítója
megállapodhat a
halászati hatósággal, hogy - az
átengedésre vonatkozó
határozat
érvényességének Hhtv.-ben
meghatározott időpontja lejárta után
(2001.
január 1. napja) - az átengedési
határozat
feltételei szerint a haszonbérleti
szerződés
megkötésének időpontjáig
birtokban marad. A
Hhtv. 14. §-ának (3)
bekezdésében foglaltakat
kell alkalmazni, ha a korábbi
hasznosító birtokban
maradása a felek közötti
elszámolással
összefüggő.
(2) Az elektromos halászgép tulajdonosa
meglévő
elektromos halászgépét a 13/A.
§ szerint
köteles 2001. február 15-ig
levizsgáztatni,
és azt a vizsga igazolásával
együtt -
nyilvántartásba vételre - a
halászati
hatóságnak bemutatni.
Átmeneti rendelkezések
54. §
(1) A nem állami tulajdonban lévő
vízen e
törvény
hatálybalépésekor a Magyar
Államot megillető halászati jog 1999.
január 1.
napjával megszűnik. Az ilyen vízre
vonatkozó, az
állam által átengedett
halászati jog
hasznosításáról
szóló
határozat – az általa kijelölt
hasznosító és a
vízterület tulajdonosa
közötti, korábbi időpontot
megjelölő
megállapodás hiányában
– a Magyar
Állam halászati joga
megszűnésének
időpontjáig érvényes. Ezt
követően a
vízterület tulajdonosát illeti meg a
halászati jog.
(2) Az államot megillető halászati jog
átengedéséről
szóló
határozatok e törvény
hatálybalépésekor állami
tulajdonú
vízen legkésőbb 2001. január 1.
napjával
érvényüket vesztik, a
halászati jog
hasznosítóját pedig ugyanez időpontig
illetik meg,
illetve terhelik a halászati jog
gyakorlásával
összefüggő jogok és
kötelezettségek.
(3) A (2) bekezdés szerinti jogok és
kötelezettségek vonatkoznak arra a
horgászegyesületre is, amely a Magyar
Országos
Horgász Szövetség
útján szerzett
jogosultságot az államot illető
halászati jog
hasznosítására, amennyiben hitelt
érdemlően
igazolja, hogy legalább öt éve a
vízterület tényleges
halászati
hasznosítója és a
Szövetséggel szemben
fennálló, a
halgazdálkodással kapcsolatos
pénzügyi kötelezettségeinek
eleget tett.
55. §
(1) E törvény
alkalmazásában
halászati vízterületté
nyilvánított víznek
minősülnek az 54. §
(1)-(2) bekezdésében meghatározott
vizek.
(2) A 11. § (2) bekezdésében
foglalt
rendelkezést az 54. § szerinti
vízterületekre a
következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) amennyiben a halászati üzemterv az 54.
§-ban
meghatározott határidő előtt lejár,
érvényessége a halászati
jog
átengedésére vonatkozó
határozat
érvényességéig e
törvény
erejénél fogva meghosszabbodik;
b) az állami tulajdonban levő vízen az
államot megillető halászati jog
hasznosítására a miniszter az 54.
§ (2)
bekezdésében meghatározott
határidő
lejárta előtt
- a törvény
hatálybalépését
követően keletkezett halászati
vízterületre,
- a jogosult lemondása, halála vagy
jogutód nélküli megszűnése
esetén, vagy
- az 54. § (2)-(3) bekezdése szerinti
hasznosító
kezdeményezésére
írhat ki pályázatot;
c) az 54. § (2) bekezdésében
meghatározott határidő lejártakor a
miniszter
köteles pályázatot kiírni
valamennyi olyan
állami tulajdonban levő halászati
vízterületre, amelyre vonatkozóan az
államot
megillető önálló halászati
jog
hasznosítása – a b) pont szerinti
módon
– még nem történt meg;
d) a korábbi hasznosító
által
jogszerűen létesített halászati
létesítmények, berendezések
ellenértékének –
ideértve a
telepítési költségek meg nem
térült részének
értékét
is – megfizetésére a
haszonbérlet
megszűnésére vonatkozó
rendelkezés az
irányadó [14. § (3) bekezdés].
Felhatalmazások
56. §
(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:
a) az állami halászjegy és
az állami
horgászjegy mintáját,
tartalmával és
kiadásával összefüggő
részletes
feltételeket, az állami
halászjegyért
és horgászjegyért
járó díj
mértékét és
megfizetésének
módját,
b) a halászvizsga, horgászvizsga
követelményeit és szabályait
a
vizsgáztatásra jogosult szervezetet, a
vizsgadíj
mértékét és
megfizetésének
módját,
c) halászati szakirányú
képesítéssel rendelkező
személy
foglalkoztatásának és
képesítésének
feltételeit,
d) a halászati képzettségre
vonatkozó szabályokat,
e) az Adattárból való
adatszolgáltatás rendjét, a
díj
mértékét és
megfizetésének
módját,
f) az állami halászjegyet, illetve
horgászjegyet igénylő nyilatkozatának
részletes szabályait,
g) a halászati tilalmak és
korlátozások (2) bekezdés szerinti
szabályozással nem érintett
körét,
valamint a tilalmak alóli felmentés
szabályait,
h) a halászati hatósági
eljárásban fizetendő
igazgatási-szolgáltatási
díj
mértékét az
adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben,
i) a vízélettani
laboratórium eljárására
vonatkozó szabályokat,
j) a pénzügyi források
befizetésének,
felhasználásának
feltételeit és módját
k) a tudományos kutatási
célú
halászati engedély
kiadásának
részletes szabályait,
l) az idegen és nem honos halfajok
telepítésének szabályait
m) a halászati hatóság
által vezetett
nyilvántartások tartalmával
és
vezetésével kapcsolatos részletes
szabályokat rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a
természetvédelemért felelős
miniszterrel
együttes rendeletben határozza meg a nem
halászható (horgászható)
halfajok és
víziállatok körét, a
halászati tilalmi
időket valamint a tilalmak alóli felmentés
szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a
határrendészetért felelős miniszterrel
együtt
rendeletben határozza meg az
országhatár
mentén lévő halászati
vízterületre a
halászat, horgászat rendjét.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a
halászati hatóságot vagy
hatóságokat
rendeletben jelölje ki.
57. § Ez a törvény a
természetes
élőhelyek, valamint a vadon élő
állatok és
növények védelméről
szóló,
1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi
irányelv 15.
cikkének és a VI. számú
mellékletének való
megfelelést
szolgálja.
57/A. § E törvény az
56. § (1)
bekezdésének l) pontjában adott
felhatalmazás alapján kiadott rendelettel
együtt az
idegen és nem honos fajoknak az
akvakultúrában
történő
alkalmazásáról
szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK
tanácsi rendelet
végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket
állapítja
meg.
Vhr. 36. § Ez a rendelet természetes
élőhelyek,
valamint a vadon élő állatok és
növények védelméről
szóló,
1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi
irányelv 14-15.
cikkének és V.
mellékletének való
megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.)
FM rendelethez
MINTA
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
.................................................. MEGYEI
HALÁSZATI
HATÓSÁG
NYILVÁNTARTÁSI LAP
és bejelentés
mintája
A halászati
vízterület neve:
...........................................................................................
A halászatra jogosult neve:
..........................................................................................
címe:
...........................................................................................................................
adószáma:
...................................................................................................................
A tulajdonosok
képviselőjének neve:
...........................................................................
címe:
...........................................................................................................................
adóazonosító jele:
........................................................................................................
A halászati
vízterület adatai:
a víz halászati
vízterületté
nyilvánítását
megállapító
hatósági határozat
a vízterület
megnevezése
fekvése
határvonalai az
általa
érintett ingatlanok művelési ága
A halászati jog
gyakorlásának,
illetőleg hasznosításának
módja:
A halászati jog
hasznosítása haszonbérlet
útján:
haszonbérlő
megnevezése
(halászatra jogosult)
.....................................................................
a haszonbérlet időtartama
.......................................................................................................
..............................................................
bejelentő
aláírása
2. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.)
FM rendelethez
MINTA 1. oldala
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
.................................................... MEGYEI
HALÁSZATI
HATÓSÁG
(Szigorú
számadású nyomtatvány)
(A címer helye)
Állami halászjegy
......... évre
Sorszáma: ..................
Név:
............................................................................................................................
Születési hely, idő:
........................................................................................................
Lakóhely:
.....................................................................................................................
Ez a halászjegy a
területi
engedéllyel vagy a halászatra jogosult
által
kiadott igazolással együtt
érvényes,
másra átruházni tilos!
Kelt .................., 19...
........................ hó ...... napján
P. H.
................................................
halászati felügyelő
MINTA 2. oldala
Tilalmi idők [kivonat a .../1997. (...)
FM rendeletből]:
Méretkorlátozások [kivonat a .../1997.
(...) FM rendeletből]:
3. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.)
FM rendelethez
MINTA 1. oldala
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
................................................... MEGYEI
HALÁSZATI
HATÓSÁG
megbízásából
................................................
(megbízott neve,
címe)
(Szigorú
számadású nyomtatvány)
(A címer helye)
Sorszám: ..................
Állami horgászjegy
......... évre
........................... forint
díj leróva
vagy a díj
fizetése alól mentes
az 1997. évi XLI. törvény 19.
§-ának (2)
bekezdése alapján.
Név:
.........................................................................................................................
Születési hely, idő:
.....................................................................................................
Lakóhely:
..................................................................................................................
Horgász szervezeti
tagsága (neve,
címe):
....................................................................
..................................................................................................................................
Ez a horgászjegy a
területi
engedéllyel együtt érvényes,
másra
átruházni tilos!
Kelt .................., 19...
........................ hó ...... napján
P. H.
................................................
halászati
hatóság
megbízásából
MINTA 2. oldala
Érvényessége
meghosszabbítva:
második évre
Kelt .................., 19...
........................ hó ...... napján
P. H.
harmadik évre
Kelt .................., 19...
........................ hó ...... napján
P. H.
negyedik évre
Kelt .................., 19...
........................ hó ...... napján
P. H.
ötödik évre
Kelt .................., 19...
........................ hó ...... napján
P. H.
MINTA 3. oldala
A horgász szervezeti
tagság változásaival kapcsolatos
bejegyzések
MINTA 4. oldala
Tilalmi idők [kivonat a .../1997. (...)
FM rendeletből]:
Méretkorlátozások [kivonat a .../1997.
(...) FM rendeletből]:
4. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.)
FM rendelethez
MINTA 1. oldala
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
................................. MEGYEI
HALÁSZATI
HATÓSÁG
megbízásából
halászatra jogosult
(A címer helye)
Állami gyermek
horgászjegy ............ évre
Sorszáma: ...............
A díj fizetése
alól mentes az
1997. évi XLI. törvény 19.
§-ának (2)
bekezdése alapján.
Gyermek neve és
lakóhelye:
.......................................................................................
Születési helye
és ideje:
..............................................................................................
Törvényes
képviselője neve
és lakóhelye:
...................................................................
..................................................................................................................................
Állami gyermek
horgászjeggyel csak 14.
életévét be nem
töltött gyermek,
kizárólag nagykorú személy
felügyelete
mellett, egy bottal horgászhat.
Ez a horgászjegy a
területi
engedéllyel együtt érvényes,
másra
átruházni tilos!
Kelt: ............................,
20...... ..................... hó ...........
napján
.........................................
aláírás
helye
MINTA 2. oldala
Tilalmi idők [kivonat a 73/1997. (XI.
4.) FM-KTM együttes rendeletből]:
Méretkorlátozások [kivonat a 78/1997.
(XI. 4.) FM rendeletből]
5. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.)
FM rendelethez
A halász és a
horgász fogási napló tartalmi
követelményei
A halász és a
horgász
fogási naplót a halászatra jogosultnak
úgy
kell elkészíteni, hogy abból
halászati
vízterületenként egyértelműen
megállapítható legyen a
tárgyévben
az alábbi halfajok összes kifogott súlya:
a) Ponty (Cyprinus carpio)
b) Amur (Ctenopharyngodon
idella)
c) Balin (Aspius aspius)
d) Márna (Barbus
barbus)
e) Kecsege (Acipenser ruthenus)
f) Csuka (Esox lucius)
g) Fogassüllő (Sander
ludoperca)
h) Kősüllő (Sander
volgensis)
i) Harcsa (Silurus glanis)
j) Angolna (Anguilla anguilla)
k) Garda (Pelecus cultratus)
l) Egyéb halfajok
együttesen
Megjegyzés: Amennyiben a
halászatra
jogosult haltáplálék-szervezet
gyűjtésére is kiad területi
engedélyt, a
fogási napló vezetése helyett elegendő
éves
jelentés tétele az engedély szerinti
hasznos
víziállat évente kifogott
mennyiségéről.
6. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.)
FM rendelethez
I. rész
MEZŐGAZDASÁGI
SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL
…................................... MEGYEI
HALÁSZATI
HATÓSÁG
Ügyiratszám:
....................../20......
ESKÜOKMÁNY
a halászati őr
esküjének letételéről
Igazolom, hogy
................................................ (név)
.............................................
(születési
helye, ideje)
.....................................................................
(lakcím) ....................................
szövegű
szolgálati esküt a mai napon előttem letette. Ennek
alapján részére a ..................
számú szolgálati
igazolványt és
azonos számú szolgálati
naplót kiadtam,
és nevezett személyt az esküt tett
halászati
őrök nyilvántartásába
..................
sorszám alatt bevezettem.
Kelt .................., 20...
........................ hó ...... napján
P. H.
................................................
halászati felügyelő
II. rész
A halászati őr
vizsgabizonyítványának
mintája
Vizsgabizonyítvány
................................................
Sorszám:
................................................
Igazolom, hogy
................................................ (név)
................................................
(születési hely)
................................................
(születési időpont)
................................................ (lakcím)
A … Megyei
Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatalnál a
halászatról
és a horgászatról
szóló 1997.
évi XLI. törvény által
előírt halőri
vizsgát sikeresen letette.
Kelt
................................................, 20… hő
................................................ napján
P. H.
................................................
halászati felügyelő
7. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.)
FM rendelethez
I. rész
Halászati őr hatósági
igazolványa
MEZŐGAZDASÁGI
SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL
........................MEGYEI
HALÁSZATI
HATÓSÁG
Igazolvány száma:
........................
(Érvényes
visszavonásig)
Név:
........................................................................................................................
Születési hely,
év:
.....................................................................................................
Lakcím:
....................................................................................................................
Fénykép helye
3x4 cm-es
Foglalkoztató,
megbízó neve,
címe:
............................................................................
.................................................................................................................................
Működési helye,
halászati
vízterület
megjelölésével:
.....................................................
.................................................................................................................................
Az igazolvány tulajdonosa
jogosult a
halászati őrzési feladatok
ellátására.
Kelt.................., 20...
........................ hó ...... napján
................................................
halászati felügyelő
II. rész
A halászati őr
szolgálati naplójának
kötelező tartalmi elemei
Halászati őr
szolgálati naplója
MEZŐGAZDASÁGI
SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL
.................… MEGYEI
HALÁSZATI
HATÓSÁG
Sorszám: ..................
(Szigorú
számadású nyomtatvány)
Igazolom, hogy e szolgálati
napló
vezetésére
............................................................
..................................................................
(név) .............................................
(születési helye, ideje)
...................................................
(halászati
őr szolgálati igazolvány száma)
jogosult.
A szolgálati napló
......... számú számozott
oldalból áll.
Kelt.................., 20...
........................ hó ...... napján
................................................
halászati felügyelő
A halászati őr
szolgálati
naplójának kötelezőek a rovatai,
melyeket a
napló 3. oldalán kell felsorolni:
A bejegyzés
sorszáma
A bejegyzés kelte
A szolgálati
esemény leírása, helye és
időpontja
A tett intézkedés
leírása, a bejegyzést tevő
aláírásával
Megjegyzés
(ellenőrzés vagy egyéb bejegyzés)
A napló további
lapjai üresek, a
halászati őr a kötelező rovatok szerinti
adattartalommal
köteles a naplót vezetni.
8. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.)
FM rendelethez
A halászati őrök
nyilvántartásának mintája
MEZŐGAZDASÁGI
SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL
.................................................... MEGYEI
HALÁSZATI
HATÓSÁG
Nyilvántartás a
halászati őrökről
Sor- szám
Név Szül.
hely,
idő Lakó-
hely Eskü-
tétel
idő- pontja
Hatósági igazol-
vány és szolgálati napló
száma Foglal-
koztató
(megbízó) neve,
székhelye
Működési hely (halá- szati
víz-
terület)
Halá-
szati
ható-
ság
alá-
írása
Egyéb
9. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.)
FM rendelethez
Egyes halfajok halászati vízterületről
kifogható legkisebb mérete
1.
Kősüllő Sander
volgensis 20 cm
2. Sebes
pisztráng Salmo
trutta m. fario 22 cm
3.
Szivárványos
pisztráng
Oncorhynchus
mykiss 22 cm
4.
Ponty Cyprinus
carpio 30 cm
5.
Fogassüllő Sander
lucioperca 30 cm
6.
Pisztrángsügér
Micropterus
salmoides 30 cm
7.
Márna Barbus
barbus 40 cm
8.
Amur Ctenopharyngodon
idella 40 cm
9.
Balin Aspius
aspius 40 cm
10.
Csuka Esox
lucius 40 cm
11.
Kecsege Acipenser
ruthenus 45 cm
12.
Harcsa Silurus
glanis 50 cm
13.
Menyhal Lota
lota 20 cm
10. számú melléklet a 78/1997. (XI.
4.) FM rendelethez
Az állami halászjegyet, illetve
horgászjegyet
igénylő személy a
halászatról és a
horgászatról szóló 1997.
évi XLI.
törvény 20. §-ának (3)
bekezdése
szerinti nyilatkozatának mintája
Nyilatkozat
az állami halász-,
illetve horgászjegy
igényléséhez
Név:
...........................................................................................................................
Születési hely, idő:
.......................................................................................................
Állandó
lakóhely:
.........................................................................................................
Állami halász,
illetve
horgászjegy száma:
.......................................................................
Horgász
szervezetének neve,
címe:
..............................................................................
A) Nyilatkozom, hogy a
halászattal,
horgászattal, illetőleg hal fogásával
(gyűjtésével)
összefüggésben
szabálysértési, illetve
büntetőjogi
felelősségemet nem
állapították meg
és velem szemben halvédelmi
bírságot nem
szabtak ki, továbbá nem állok ezekből
eredő
korlátozás hatálya alatt.
B) Nyilatkozom, hogy a
halászattal,
horgászattal, illetőleg a hal
fogásával
(gyűjtésével)
összefüggésben
szabálysértési, illetve
büntetőjogi
felelősségemet állapították
meg, melynek
hatálya alatt állok … -ig.
Halvédelmi
bírságolási
eljárás kapcsán állami
halász,
illetve horgászjegyemet visszavonták,
állami
jegyet … -ig nem válthatok.
C) Nyilatkozom, hogy
érvényes
állami halász, illetve horgászjeggyel
nem
rendelkezem.
D) Nyilatkozom, hogy
fogási naplómat határidőig leadtam.
Kelt …, …
év … hó … nap
igénylő
aláírása
|